Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

Szorgalmazta a Dunántúl értékeinek megmentését és ezzel bekapcsolódott abba a mozgalomba, amelyet a német bódítás ellen megmozdult haladó erők indítottak. A M inervával ellentétben nemcsak a szakemberek számára jelent meg, hanem kísérletet tett a nagyközönség igényeinek kielégítésére. Nem volt egységes színvonalú, de kudarcai is tanulságosak. Bizonyítják milyen problematikus egymástól eltérő érdekek, idegen szakterületek egybehangolása egy perodíkán belül úgy, hogy a folyóiratjelleg megmaradjon és egy-egy szám ne különféle közlemények szervetlen konglomerátuma legyen. A felszabadulás után nem jelent meg olyan egyetemi folyóirat, amely a tudományos közleményeket a nagyközönségnek szánt olvasmányos ismeretterjesztő cikkekkel egy fedél alatt kívánta közreadni. Ma külön jelennek meg a tudományos közlemények, külön az egyetemi híradók, a nagyközönség tájékozódási igényét pedig olyan lapok elégítik ki, mint az Élet és Tudomány, a Delta. Azok a ma élő megyei szemlék tartják fenn ezt a típust, ahol nincs felsőoktatási intézmény. A Pannonia végleges helyét a vele egyidőben, egy helyen működő folyóiratokkal történő összehasonlítás után lehet majd kijelölni. Ha a Minerva, a Symposion, a Sziget, a Műhely, a Sorsunk eredményeit összemérhetjük vele az meghatározóbb lesz, mint a többi egyetemi város folyóiratával való összehasonlítás. Ehhez azonban a felsorolt folyóiratokat fel kell tárni. A Sorsunk kivételével ez nem történt meg. A levéltári dokumentumok kiemelésével, a folyóirat tartalmi ismertetésével és a repertórium elkészítésével lehetőség nyílt a Pannonia objektív vizsgálatára. JEGYZETEK I Kolta János: Pécs egyetemei és főiskolái. Pécs, 1967. 13-14, 18, 20. p, - Szabó Pál: A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940. 1-44. p. 3 Baranyában az I, világháború elvesztése sajátos helyzetet teremtett. A belgrádi fegyverszüneti tárgyalások, ill. megállapodás értelmében a szerb királyi csapatok 1918. november 14-től 1921. augusztus 22-ig megszállva tartották Baranya és Somogy legnagyobb részét. '' Pécs és Baranya az Erzsébet Tudományegyetemért. = Dunántúl, 1922. február 17. 1—2 p 0 M. kir. Erzsébet Tudományegyetem 1925/26. tanévi irataiból. Pécs, 1927. 15—16. p. 6 Pécs szab. kir. város közönségének emlékiratai a Pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem továbbfejlesztéséről. Készült a Dunántúl törvényhatóságai és városi képviseleteinek bevonásával Pécsett 1928. évi dec. hó 5-én megtartott értekezlet megállapodása alapján. Pécs, 1929. 43 p. 7 Hóman Bálint: Művelődéspolitika. Bp. 1938. 308-331. p. 8 Óriás Nándor: Egyetem és társadalom. = Pannonia, VII. 1941/42. 3-4. 342-347. p. 9 Debreceni Szemle, I. 1927. 2. 131. p. A Pécsett 1939-ben indított Ad Astra előadások hallgatói létszámáról nem került elő adat. 10 A három cikk sorrendben a Dunántúl, 1931. nov. 19., a Pécsi Napló, 1932. febr. 28. és a Pécsi Napló, 1931. nov. 19. számaiban jelent meg. II László Lajos: Sorsunk. Pécs, 1966. 13. p. 12 Jendrassik Loránd: Az ,,Ad Astra" előadások. = Pannonia, V. 1939. 1. 112-113. p. ,:) Kolozsvári Grandpierre Emil: Távolodások és visszatérések. = Üj írás, 1975. 11. 117128. p. 11 Makay Gusztáv: Pécs irodalmi múltja és jelene. = Pannonia, VI. 1940. 4. 384. p. 15 1937-ig Nagy József, csak ezután használja a Halasy-Nagy József nevet. ,R Személyes beszélgetés során elhangzott kijelentése 1973-ban. 17 Dunántúl, 1931. júl. 11. 1-2. p. iH Korompay Gáborné a Debreceni Szemle repertóriumának kéziratából. 19 A Nyári Egyetem Keszthelyen c. programból, melyet Koltay-Kastner Jenő bocsátott •endelkezésre.