Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Erdődi Gyula: Adatok Fehér Sándor életéhez

RÓZA FÉLREÁLL (A Hét - II. 40/1178. szám 1912. október 6. 635-637. p.) A novella a fiatalság útkereséséről és tragédiájáról emel ki egy-egy jellemző képet. ESZIK A CSALÁD (A Hét - II. 45/1183. szám 1912. november 10. 714-717. p.) Az elbeszélés a dolgozó nép nyomorát ábrázolja, egy munkanélkülivé vált férfi történetén keresztül. ANYATEJ (A Hét - II 49/1187. szám 1912. december 8, 779-780. p.) Az író a csecsemőhalandóság mindennapiságát, az anyák táplálkozásának hiányosságát választotta témául. ORSZÁGÚTON ODA-VISSZA (Fehér Sándor: A mester - elbeszélések - Bp. 1912. Modern Könyvtár 197. szám. Szerkesztette: Gömöri Jenő. Kiadta: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság). Az író egyetlen olyan elbeszélése, amelyben a központi alakot a munkásosztály képviselőjében alkotta meg, EGY NAP A DOLOMITEK ALJÁBAN (Pécsi Napló 1912. augusztus 15. 3. p.) A cikkben egy utazásának történetét meséli el. ÉLJEN A SZERZŐ (A Hét - I. 1913. 298-300. p.) A novella az írók elnyomását példázza. KISVÁROSI KALAND (A Hét - 35/1235. szám 1913. augusztus 7. 588-560. p.) Az elbeszélés érinti az akkori Magyarországon a bűnözés scabadságát, a fiatalság elnyomatását, sorsuk kilátástalanságát. Jerome és Jean Tharaud: DINGLEY, A HÍRES-NEVES ÍRÓ (Atheneum RT. kiadása. Fordította: Fehér Sándor. Bp. 1916. 17. cm. 3-105. p. OSZK. 17834/477-80. „A sorok között pedig némi rejtett, irigy, francia patriotizmus. Mert, íme a végén minden csendes: a búrok földjén ellobban az utolsó tábori tűz: az angolok megint meghódították egy darabját a világnak; Dingley lelkében is elparázslik a keserűség s lelkesülten tapsol világverő nemzetének. A franciák pedig urasán otthon ülnek." - írja a bevezetésben Fehér Sándor. ZIVATAR VIRÁGAI (Nyugat 1916.) RONTÁS (Ma — Irodalmi és Képzőművészeti folyóirat. Szerkesztette Kassák Lajos I, évf. 1916. 10-12. p.) A háborús novella az itthonmaradottak sorsát, elkeseredését és kitartását mutatja be. Tüskés Tibor az elbeszélést így értékelte: ,,Fehér Sándor és a hozzá hasonló, ma már alig számontartott értelmiségiek voltak a Ma és az avantgárdé művészet pécsi szálláskészítői, sőt legelső művelői is." (A krónika (1920—1921) repertóriuma. Szerkesztette: Huber Kálmánné és Surján Miklós Pécs, 1978. 8. p.) Az elbeszélésről a Tett és a Ma repertóriuma is említést tett. (Illés Ilona: A Tett 1915-1916. Ma 1916-1925. 2x2 1922. Repertórium. A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai füzetei. B. sorozat. 6. Petőfi Irodalmi Múzeum Bp. 552. tétel. 85. p. Fehér Sándor.) SÉTA A MECSEKEN (A Mecsek-Egyesület évkönyve a XXVII. egyesületi évről 1917. Szerkesztette: Kiss József egyl. titkár Pécs, 1918. 30-39. p.) Egyetemi Könyvtár Pécs 1141. r. sz. A terjedelmes elbeszélés egy turistacsoport mecseki kirándulását beszéli el. ANATOLE FRANCE: SERVIEN CSODAVÁRÁSAI, (regény) Fordította: Fehér Sándor. (Békéscsaba 1918. Tevan. 168. lap. 15. cm. OSZK. 54030. A regény Anatole France első korszakából való, benne ifjúsága történetét írta meg. GONCOURT EDMOND - GONDOURT JULES: LECERTEUX GERMINIE - regény - Fordította és bevezetővel ellátta: Fehér Sándor. (Békéscsaba 1918. Tevan 328 lap. 17 cm. OSZK. 244520.) A mű Párizsba kalauzolja az olvasót, ahol egy szerelmi történet zajlik le előtte, de megismerheti a züllött nagyvárosi életet és a város legszegényebb lakóit. A regény megjelenéséről a Pécsi Napló is tudósított, 1918. október 4-i számában. A próza mesterei. (A Tevan által indított sorozat.) 7. p. A mű 1968-ban, az Európa Könyvkiadó gondozásában, Bajomi Lázár Endre fordításában ismét napvilágot látott. RÉGNIER HENRI DE: HAZAJÁRÓ MÚLT (regény). Fordította és bevezetővel ellátta: Feriér Sándor, (Békéscsaba 1918. Tevan 298. lap. 17 cm OSZK. 46614.) A regény megjelenéséről a Pécsi Napló is tudósított 1918. október 4-i számában. A próza mesterei 7. p. Pécsi Nevelő munkások. (Pécsi Napló 1918. október 13. 2-3. p.) A szellemi munkás (Pécsi Napló 1919. május 4. 1. p. A cikk az értelmiség, elsősorban a pedagógusok aktuális tennivalóiról szól. GYEREKEK TÉRDEPELNEK. (Iskola Hét. - A pécsi szociáldemokrata párt kiadása 1919. október 26,—november 1.) összeállította: Császár Géza 14-15. p. Az írásra Dr. Szita László és Tegzes Ferenc hívták fel a figyelmünket. MAETERLINCK MAURICE: A HALÁL. Fordította: Fehér Sándor. (Békéscsaba 1919, Tevan 129. lap. 18 cm OSZK. 15954. 185-190.) 39 Fehér Sándor: A mester — elbeszélések — Bp. 1912. Modern Könyvtár 197, szám. Szerkesztette: Gömöri Jenő, Kiadta Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. 3—32. lap. « Uo. 41 Bm. L. Pécsi Napló 1912. november 9. 4. p. 42 A lap Röttig Gusztáv és Fia tulajdona volt. 1911. elején jelent meg az első száma. Szerkesztője Amon Vilmos soproni tanár volt, akinek célja, hogy egy családi lapot adjon az olvasóközönség kezébe. Az első számban többek között Nádasdy József színigazgató, Pékár Gyula, Szemere György, Rákosi Jenő és Amon Vilmos írásai láttak napvilágot. Ezúton sze) /