Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

A főtitkár számára mégis a legemlékezetesebb talán az a történet maradt, amelynek főszereplője az emberi becsület és helytállás. A várost jó ideje megszállva tartották már a németek, amikor a pécsi Volksbund egyik vezéregyénisége telefonon arra kérte a társaság vezetőit, tegyék lehetővé, hogy egy híres német professzor meghívott vendégként előadást tarthasson a Janus Pannonius Irodalmi Társaságban. Lovász Pál a fenyegetések közül csak a Sorsunk c. folyóirat beszüntetését említi, mint a társaság vezetősége részére legsúlyosabbat. A döntés határozott volt: a társaság pódiumára német előadó nem léphet — bármi legyen is az ára. A német megszállás 1944. november 29-én végetért Pécs városában. Jelképesnek is tekinthető, hogy éppen Janus Pannonius városa lett az új magyar szellemi élet első góca. A sajátos történelmi eseménysorozat következtében így előzhette meg Pécs a fővárost is az új irodalmi élet elindításában. Még ropogtak a fegyverek Budapesten, amikor Pécsett a haladó szellemű írók (élükön Csuka Zoltánnal, Kardos Tiborral stb.) már az új magyar irodalom lelkét ébresztgették. De a város adott menedéket és otthont a magyar zene nagy mesterének /Coda/y Zoltánnak is, aki a kulturális levegőjű városban zavartalanul munkálkodhatott. Pécsett dolgozta ki a zeneoktatás új kódexét, a szolfézstanítást, de a kibontakozó új irodalommal kapcsolatosan is gyakran hallatta szavát. Kodály Zoltán neve, egyénisége és zenéje ekkor forrott össze a várossal, melynek később is több ízben volt ünnepelt nagy vendége. Pécsett az új irodaimi élet megszervezésében különösen Csorba Győző, Székely György és Kardos Tibor tevékenykedett. Az ő munkálkodásuk juttatta előadói dobogóhoz 1945. március 10-én a Pécsi Nemzeti Színházban Várkonyi Nándort, Bárdosi Németh Jánost, Koppányi Györgyöt és Andrási Endrét, akik a nagy változás után első hirdetői voltak az új igéknek. Az új kultúrpolitika megvalósításához az első és legfontosabb intézkedés a belügyminisztérium részéről a konzervatív szellemű és haladásellenes egyesületek és társaságok működésének beszüntetése. A pécsi Janus Pannonius Irodalmi Társaság demokratikus szellemének legfőbb bizonyítéka, hogy 1945. április 4-e után is folytathatta működését. A megpróbáltatásokkal teli történelmi időszakot követő forradalmi helyzet harcos magatartást kívánt. Ezért választotta a társaság a forradalmi szellemű költő, Batsányi János nevét. A társaság lapja továbbra is a Sorsunk maradt. Szerkesztői: Várkonyi Nándor, Bárdosi Németh János és Csorba Győző. A Batsányi Társaság működése tulajdonképpen akkor ért véget, amikor a Magyar írók Szövetsége az ország irodalmi életének irányítását új programmal megkezdte. De a társaság tagjai közül Várkonyi Nándort, Bárdosi Németh Jánost és Csorba Győzőt a Magyar írók Szövetségének tagjai között találjuk, hogy a továbbiakban már ne csak a Dunántúl, hanem az egész ország irodalmi megújhodásán munkálkodjanak. A pécsi irodalom történetének egy jelentős szakasza ezzel végetért. A jelentős szellemi értékeket felmutató Janus Pannonius Irodalmi Társaság 15 évig élesztette az irodalom tüzét Pécs központtal a ,,déli végeken és a Dunántúlon". A társaság szellemiségéről hadd idézzem végezetül a társaságot életre álmodó Lovász Pál főtitkár visszaemlékezéséből az alábbi gondolatokat: „Egyetlen olyan magatartás sem jut az eszembe, mely haladásellenes, elfogult lett volna. A pódiumról a humánum és a mélységes aggodalom hangja hallatszott. Amikor pedig a II. világháború előrehaladásával a megpróbáltatások időszaka erre az országra is rásza-