Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

köznapokban azonban a szellem erejével, fokozott lelkesedéssel folytatta mun­káját a Janus Pannonius Irodalmi Társaság. A történelmi helyzet változásával azon­ban feladatai is megváltoztak. A társaság előadásainak programja és lapjának, a Sorsunknak a hasábjai is ezt igazolják. Míg korábban a társaság előadóestjei jobbára egy szűkebb, intellektuális réteg­nek biztosították elsősorban a szép és nemes gondolatokat az irodalom eszkö­zeivel, 1941 után a cél: műveltséget adni azoknak, akik iskolázottságuk, társadalmi helyzotük és foglalkozásuk következtében a tudásnak, a kultúrának még a mor­zsáihoz sem juthattak hozzá. Ennek megvalósításában rendkívüli jelentősége volt annak a műveltségterjesztő mozgalomnak, melyet Esztergár Lajos, Pécs város polgármestere indított el. Az 1942-es évben meghirdetett nagyszabású kultúrprogram a képzőművészet, a zene és az irodalom szépségeit és igazságát kívánta eljuttatni a város minden lakosá­hoz. A kultúrprogram meghirdetése gondos előkészületekkel történt. Esztergár Lajos a szabadlíceumban és a város törvényhatósági bizottságában előadást tartott a té­máról, a társaság kiadásában megjelenő Sorsunk c. folyóirat 1942-es évfolyamá­nak első számában pedig terjedelmes cikkben részletesen ismertette műveltség­terjesztő terveit. A műveltségterjesztő kultúrtörekvések megvalósításának munká­jába lelkesen bekapcsolódott a Janus Pannonius Irodalmi Társaság is. Az 1942. február 28-án megtartott felolvasó ülésen Fischer Béla, a társaság el­nöke ennek az új típusú munkának a feladatait ismertette. Pécsett ezidőben nem működött állandó színtársulat. A kultúrprogram keretében az egyik legfontosabb feladat az állandó társulattal működő új pécsi színházprogram megvalósítása. A színház irodalmi irányítását a Janus Pannonius Irodalmi Társaság vállalta abból a célból, ,,hogy Thália temploma ismét a nemzeti kultúra temploma legyen, és a színészeket újból a régi nagy komédiások lelkesedése töltse el és vezesse". 3 '' A társaság vállalta az előadandó darabok megválasztását és interpretálásának irányítását. A társaság számára az eszmény e tekintetben Kelemen László első magyar budai színjátszó társulata, amely 1790-ben a várszínházban ,,a magyar nyelv ékesítésére és a nemesebb erkölcsök formálására" kezdte meg magyar nyel­vű előadásait. A társaság feladata továbbá a műkedvelő társaságok vezetése és megszerve­zése, valamint annak biztosítása, hogy a falusi színjátszók a városban, a városiak pedig falun adhassák elő darabjaikat. A társaság által szervezett állandó bizottság lelkes szakemberek bevonásával még 1942-ben megkezdte a fenti program megvalósítását. Széchenyi István Világ c. munkájában már az 1830-as években rámutatott arra, hogy ,,a lakosság több vagy kevesebb értelmi súlya határozza meg a nemzet ere­jét". 1942-ben még az is örvendetesnek mondható, hogy népies, filléres kiadvá­nyok bevezetésével kívánták a lakosság ,,értelmi súlyá"-t gyarapítani. A társaság 1942. február 28-i felolvasó ülésén tartotta meg Építészet és törté­nelem c. előadását Gosztonyi Gyula pécsi építészmérnök, aki elsősorban Pécs ró­mai és középkori történetét ismertette az építészeti emlékek alapján. Végül az est záró programjaként a fiatal, ugyancsak pécsi költő, Csorba Győző, majd Tatay Sándor olvastak fel írásaikból. A társaság soron következő március 28-i ülésére Birkás Gézát a Szegedi Egye­tem Francia Philologiai Intézetének tanárát is meghívták. ij Az ülésen Birkás Géza, a társaság társelnöke előadásában az irodalom ,,nem­zeterősítő és jövőt előkészítő" szerepét hangsúlyozta.

Next

/
Thumbnails
Contents