Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

ság elnökét, Fischer Bélát egyhangú lelkesedéssel a társaság tiszteleti tagjává választotta. "

Vl Erről az alakuló közgyűlés a megválasztottakat kivonat útján értesítette. „Tiszteleti tagok lettek az írók sorából azok, akik Pécs vagy Boranya szülöttei, vagy ezek közül azok, akik irodalmi munkásságukkal valamilyen módon kapcsolatba kerültek a várossal, vagy a megyével: Babits Mihály, Bárd Miklós, Surányi Miklós, Thienemann Tivadar és Tolnai Vilmos."

1

' A közgyűlés határozatképességét a tagok számának egynegyedében, illetőleg felében állapították meg, tekintettel arra, hogy a székhelyen kívül lakó tagok száma igen nagy volt.

16 Várkonyi Nándor, aki a Janus Pannonius Irodalmi Társaság előkészítő bizottságának tagjaként már lelkesen munkálkodott az alakuló közgyűlés sikerén, kezdettől hangsúlyozta a társaság munkájának irodalmi jellegét, és tehetséges fiatalok, egyetemi hallgatók bevonását sürgette.

1

' Az alakuló közgyűlésen a társaság tisztikarának megválasztása után Fischer Béla átadta az elnöki széket Surányi Miklósnak, az újonnan választott elnöknek. A titkári beszámolót idézem: „Surányi Miklós köszönettel adózik Fischer Béla alispánnak, az előkészítő bizottság elnökének és mindazoknak, akik a társaság létesítésén odaadóan fáradoztak. Köszönetet mond a maga és tiszttársai nevében azért a nagy tisztességért, amely őket a megválasztással érte. Majd felkéri Thienemann Tivadart, Kocsis Lászlót, és Linder Ernőt, hogy Klebelsberg Kunó minisztert küldöttségileg hívják meg az ülésre. Erre az időre az ülést felfüggeszti. Utána Surányi Miklós elnök újból megnyitja az ülést és ékes szavakkal üdvözli a küldöttség és a tiszteleti tagok kíséretében megé;kezett és lelkes ünnepléssel fogadott minisztert, és felkéri ünnepi beszéde megtartására." Klebelsberg Kunó ünnepi beszédében bemutatja a társaság első kiadványaként megjelentetett művet, Huszti József szegedi egyetemi tanár Janus Pannonius életrajzát.

1

^ Az elnök a kultuszminiszter nagyszabású beszédéért háláját és köszönetét nyilvánítja és indítványozza, hogy a miniszter beszédét a társaság jegyzőkönyvében egész terjedelmében megörökítsék. Klebelsberg ünnepi beszéde után Kocsis László Rágímódi dunántúli kesergő című költeményét mondta el, majd Tolnai Vilmos Janus Pannonius pályája című értekezését olvasta fel. Babits Mihály az ünnepi gyűlés műsorában verseível szerepelt. Lovász Pál a Janus Pannonius Irodalmi Társaság életéről fennmaradt felejthetetlen emlékei között így őrizte meg a Babits Mihállyal együtt töltött órák számára soha el nem halványuló néhány epizódjának egyikét: „Babits emberi alázatára, páratlan szerénységére vall, hogy a pódiumra csak akkor akart felülni, amikor a szerepe következik. A Pannónia Szálló előcsarnokában egy nagy karosszékbe süppedve egyedül maradt. Feladatomról kissé megfeledkeztem, izgatottan futottam érte, s bizony az utolsó percben, csak akkor értünk át az előadóterembe, amikor az elnöklő Surányi Miklós bejelentette: „Babits Mihály verseiből olvas fel." Halkan, szenvtelenül, észrevétlen modulációkkal adott elő. Hangjában a gondolatoktól, érzésektől, érzelmektől fűtött megannyi hangszín, változat lopózott bele. Előadása lenyűgöző volt."

19 Lelkes taps ünnepelte Babitsot és az Esti kérdés, Utca estefelé, Cigány a siralomházban, Itália című költeményeket. Végül Gyomlay Gyula a MTA, Vargha Dómján a Szent István Akadémia, Babits Mihály a Kisfaludy Társaság nevében, Mohácsi Jenő a Magyar Pen Club, Harsányi Zsolt a Petőfi Társaság és a Színpadi Szerzők Egyesülete nevében, Pünkösti Andor a Magyar írók egyesülete, Nendtvich Andor pedig Pécs városa nevében üdvözölte a megalakuló irodalmi társaságot. Az alakuló közgyűlés teljes programját 1931. június 10-én (szerdán) du. 5 órakor kétórás műsoridővel a rádió is közvetítette. (A zavartalan közvetítés előkészítésére a helyszíni szemle végett, egy héttel az események előtt Budapestről Pécsre érkez-