Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

sónak gondolatát. A társaság létrehozásának lelkes pártolói megyei és városi vezetők voltak, akik közül ki kell emelni Fischer Béla alispánt. A professzorok közül elsőnek Tolnai Vilmos csatlakozott a szervezkedéshez és segítette lelkesen az előkészítő munkálatokat. Lovász Pál így emlékezik: ,,Csak dolgozó tag akart lenni az egyesületben, s a tisztséget magától elhárítva ő volt az, aki elsősorban Surányi Miklóst ajánlotta elnöknek. Igy utaztam Budapestre és kerestem meg a Central Kávéházban Surányi Miklóst. A márványasztalon az újsághalmazt félretolta és felcsillogó szemüvege mutatta, mennyire érdekli egy Pécsett működő irodalmi társaság létrehozásának a terve. Amikor megmondtam, hogy az elnöki tisztségre őt szeretnénk megnyerni, megilletődötten közölte, hogy a tisztséget elvállalja, s a megalakulás részleteinek megbeszélésére bármikor leutazik. Surányi Miklós állta a szavát, s mind a szervezési munkák alkalmával, mind a megalakulás után, a felolvasó ülések napjaiban — legutóbb már súlyos betegen is — szorgalmasan lejárt Pécsre."A baranyai származású Surányi Miklós elnökségének híre csatlakozásra bírta az addig vonakodó professzorokat is. A Pécsett élő írók természetesen lelkes hívei voltak a megalakulás gondolatának. Lovász Pál titkári jelentései, a Janus Pannonius Irodalmi Társaság jegyzőkönyveinek elsárgult lapjai így vallanak az alakulás körülményeiről : ,,Az 1930. esztendő szeptember havában Pécsett bizottság alakult, hogy erős hittel hozzákezdjen egy irodalmi társaság megalapításának munkálataihoz. A bizottságban Fischer Béla, Fitz József, Kocsis László, Koszits Ákos, Linder Ernő, Lovász Pál, Máté Károly, Surányi Miklós, Thienemann Tivadar és Tolnai Vilmos foglaltak helyet. Az előkészítő bizottság az alapításban részvételre egész sorát kérte fel a tiszteletreméltó egyéneknek. Elsősorban tiszteleti tagokként felkérte azokat, akik az irodalom kiváló munkásai vagy barátai, és akiknek kultúrtevékenysége egyúttal ennek a földrajzi területnek szellemi eletével kapcsolatba került."'

1 A közéleti férfiak sorából Fischer Béla alispánt, Kapi Béla evangélikus püspököt, Keresztes Fischer Ferenc főispánt, Nendtvich Andor polgármestert és Virág Ferenc pécsi püspököt kérték fel. Virág Ferencet Surányi Miklós mint elnök, Lovász Pál pedig mint a társaság titkára kereste fel és kérte, vállaljon tiszteletbeli tagságot. Meglepetésükre a következő kérdés hangzott el: ,,A püspököt vagy a poétát keresték-e fel?" Virág Ferenc ugyanis fiatal kora óta verselt. Surányi találta meg először a helyes választ: „Mind a kettőt" - felelte. Az írók sorából meghívót kapott: Babits Mihály, Bárd Miklós, (családi nevén: Leveldi Kozma Ferenc), Surányi Miklós, Thienemann Tivadar, Tolnai Vilmos. Az előkészítő bizottság a rendes tagok sorába a következőket kérte fel: Berze Nagy János, Birkás Géza, Brisits Frigyes, Fitz József, Förster Aurél, Fülep Lajos, Gerő Ödön, Hanuy Ferenc, Harsányi Zsolt, Huszti József, Kastner Jenő, Kenedy Géza, Keresztes Fischer Miklós, Kocsis László, Koszits Ákos, Lenkei Henrik, Linder Ernő, Lovász Pál, Máté Károly, Mohácsi Jenő, Molnár Kálmán, Nagy József, Reuter Camilla, Sásdi Sándor, Sipos István, Szőnyi Ottó, Vargha Dámján, Várkonyi Nándor, Bende Ernő, Vikár Béla, Villányi Andor, Weszely Ödön, Dénes Gizella, Szederkényi Anna, Hollósy Márta és Törökné Kovács Hermin. A levelező tagok sorában a következőket találjuk: Császár Géza, Gálos Rezső, Gőbel Károly, Haksch Lajos, Haraszti Lajos, Honthy István, Horváth Kázmér, Nikelszky Géza, Szabó Géza, Szűcs József, Török Lajos. A bizottság elnöke Fischer Béla alispán volt. Azzal, hogy a társaság Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert kérte fel az örökös tiszteletbeli elnök tisztjére — a legmagasabb fórum támogatását biztosította és élvezte további munkálkodása során. Az alakuló társaság céljait, szellemiségét jól tükrözi, hogy az első nagy magyar humanista költő nevével és demokratizmusával indítja működését és határozza el, hogy felvirágoztatja a Pannon-táj irodalmát.