Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez
a lugosi és a szekszárdi azonban kilépett, az egri, a kisvárdai, két miskolci, valamint a nagyenyedi megszűnt. így az országos szövetségnek 1874-ben 33 tagdalárdája volt, mintegy 800 működő taggal. 24 Az OMDSZ alapszabályzatát a Pesten, 1872. december 22-én megtartott rendkívüli közgyűlés hagyta jóvá. Beszámolója végén közölte, hogy a következő országos dalünnepet a szegediek fogják megrendezni. 25 A negyedik nap délelőttjén a főtéren nagyszabású zászlószentelési ünnepséget tartottak, ahol ismét összejöttek a zenétszerető emberek. Sokezres tömeg jelenlétében folyt le az ünnepély. Délben a lövölde nagytermében díszebéd következett, ezután a dalosok a Dalcsarnokhoz vonultak ünnepi hangversenyre. Az utolsó nap nagy eseménye volt a tanácsház nagytermében megtartott vezetőségválasztó közgyűlés. Elnök: Király Pál, titkár: id. Ábrányi Kornél lett, míg alelnöknek Bartay Edét, pénztárnoknak Engeszer Mátyást választották meg. Az elnökségben szerepeltek: Erkel Ferenc, Huber Károly, Reményi Ede, Zimay László, póttagként: Erkel Gyula. A pécsiek közül Bánffay Simon került be, míg Jilíy Alajos póttagnak lett jelölve. 26 Az ünnepi ülés végén adták át a díjakat. Az I, díjat a Pécsi Dalárda nyerte el, a másodikat a Pesti Nemzeti Dalkörnek adták át, míg a harmadik díjat a Nagyváradi Dalárda érdemelte ki.' 2/ A Kolozsvárott megtartott országos dalosünnep újabb sikeres állomás volt a Pécsi Dalárda dicsőséges pályáján. A második országos dalárünnepély Pécsett, 1886-ban Nagy ünnepe volt 1886-ban a Pécsi Dalárdának. Ekkor ünnepelte fennállásának negyedszázados jubileumát. Az Országos Magyar Dalosszövetség erre az évre az országos dalárünnepély rendezési jogát a városnak ajánlotta fel, és a város igyekezett megfelelni a bizalomnak Egy nagy veszély fenyegette az ünnepségnek Pécsett való megrendezését: A Budapesti Országos Kiállítás alkalmából a fővárosba hívták az ország dalosait. Az utolsó pillanatban azonban most a vidékiek javára, megoldódott a helyzet. 28 A pécsiek azonban nem rendelkeztek olyan nagyságú csarnokkal, amelyben az ország minden részéből érkező dalostestvéreket befogadhatták volna. A városi közgyűlés 2000 forintot hagyott jóvá az ünnepély költségeire. Ezt az összeget egy fából felállítandó dalcsarnak felépítésére szánták. A faanyagot Ráth Mátyás fakereskedő szerezte be, a csarnokot Kléber János építette fel, a Majláth téren (a mai Kossuth téren), amely két hónap alatt készült el! 29 Pécs városa lelkiismeretesen készült az ország minden részéből jött vendégek fogadására. Időszaki lapot jelentettek meg: „Emléklapok a Pécsi Országos Dalünnep alkalmára" címmel. Büszkén mondhatjuk, hogy zenei jellegű sajtóterme.'; volt Pécs város első napilapja. A szerkesztőiroda a városháza épületében működő Blauhorn Antal-féle könyvkereskedésben volt. A lap szerkesztését Feiler (Földvári) Mihály, a Pécs, Lenkei Lajos, a Fünfkirchen Zeitung és Várady Ferenc, a Pécsi Figyelő publicistái végezték, a tiszta jövedelem 20%-át a Pécsi Dalárdának juttatták. A 48 oldalas füzetekből, más-más színnel 6 szám jelent meg, Koller Lipót nyomatta ki, bérbevéve nagybátyja, Ramazetter Károly boltívközi nyomdáját.* 1
