Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez

ni, mivel a tagok hosszantartó nyári szabadsága miatt a próbafegyelem ismét meglazult. ,,Az országos választmánynak azonban csak későn jelentették részvételüket, így a központ közölte velük, hogy ingyenes szállásra és ellátásra nem tarthatnak igényt. A dalárda most közvetlenül a vendéglátó fiumei magyar daloskörhöz fordult, de az még pénzért sem tudott számukra szállást biztosítani. Végül is egy pécsi származású fiumei gimnáziumi tanár elhelyezte a dalárdát részben Fiúméban, részben Susakon, Fiume ikervárosában. De Fiúméban is úgy érezték, hogy az Országos Dalosszövetség részéről több sérelem érte őket, mire testületileg Susákba vonultak, ahol az ottani polgármester szíves fogadtatást készített számukra."

12 A dalárda tagjait az bőszítette fel, és jogosan, hogy még olyan elbírálásban sem részesültek, mint egy helyezetlen vidéki dalegylet. Az országos szerv lekezelően bánt velük, visszautasításuk után nem is esett több szó róluk, sem az ünnepélyen, sem a sajtóban. Pécsre való visszatérésük után rögtön kiléptek az Országos Dalosszövetségből, és megalakították, több sérelmet szenvedett dalárdával együtt, Győr székhellyel a Dunántúli Dalosszövetséget. Az 1897-ben megrendezett Soproni Dalünnepen kiugró sikert érnek el, elégtételt kapva a fiumei sérelemért. Közben, több éves gyakorlati működés után, 1895-ben megalakul Pécsett a Zenekedvelők Egyesülete. A később híressé vált együttes a Pécsi Dalárdával összefogva, országos hírű előadásokkal lepi meg városa közönségét. Elég csak arra utalnunk, hogy még a hivatalos megalakulás évében bemutatásra került Mendelsson: ,,Első Wolpurgis éj" című kantátája, majd ezt követték 1879-ben és 1898-ban a nagysikerű Verdi: Requiem-előadások, valamint Haydn: Évszakok című oratóriumának bemutatása. Két napig tartó tárgyalások után, még ebben az éi/ben a dalárda ismét visszalépett az Országos Dalosszövetség tagjainak sorába, amit a központi választmány 1898. július 21 -i ülésén fogadott el.

13 ///. Pécsi Dalárda az országos dalárünnepeken A Pécsi Dalárda zászlóbontása 1864. augusztus 15-én és 16-án Az első országos dalárünnepély Pécsett A Pécsi Dalárda nagyságát az mutatja igazán, hogy már megalakulása után négy évvel a zászlószentelési ünnepélyére egybe tudta gyűjteni az ország minden tájáról a dalostestvéreket. Ebben a tekintetben is a pécsiek mutattak példát az országnak, mivel most fordult elő első ízben, hogy a polgári dalkörök országos dalünnepet tudtak tartani. Ezért ez az esemény mérföldkő az országos polgári dalosmozgalom történetében. Pécsett, 1864. augusztus idusán a következő helyekről jelentek meg dalegyletek, illetve küldték el képviselőjüket: Apatin, Arad, Békés, Eszék, Fehértemplom, Győr, Nagykanizsa, Kunszentmiklós, Losonc, Lúgos, Mohács, Pest-Buda, Peremarton, Sopron Szeged, Zombor. Külön emelte az esemény értékét az a tény, hogy a világhírű ,,Wiener Männergesangverein" képviselője is eljött.

1

''