Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez

Alulírottak megtört szívvel jelentik a feledhetetlen jó férjnek, a legjobb apának, nagyapának, testvernek, sóg.vnak. nagybátyának, Nagyságos Erkel Ferencz urnák a Magy Xir. Operahán fdaaaatfasfatújíaak. ac Orn K. Xir Zanaskademia volt igaigátójának *| tanárinak, a III. oiatilrú vaakorona-rand 4« a l*«r*noi Jűiaef fend lovagjának, a Budapaiü filharmóniai Tireaeif alapítójának *i diiielnökiaak B .Qjula viroi diiapolgirának, aa Oilaaa huai dalárdák fdkarnagrauk éa tiaetaletbeli tagjának, a paati aakk-kSr alaSkásak atb. «tb. a folyó június hó I.Vén, áldásos éleiének 83 dik és boldog házasságának 53-dik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után esti 9' ', órakor végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó Junius hó IS-án, vasárnap d. u. 3 órakor fognak a M. Ktr. Operaház előcsarnokában beszenteltetni, és a kerepesi-uti temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő csendes szent miseáldozat a folyó hó Su-án, d. e. 9 órakor a terézvárosi plébániatemplomban, az ünnepélyes requiem pedig november 7 én, az üdvözültnek születésnapján fog a Mindenhatónak bemutattalni. Budapasi, 1893. június hó 16-án. Áldás és béka hamvainak ! Ozv. Erkel Ferenoiné szül. Adler Adél Erkel Gyula Erkel Lfuszio Erkel Sándor Erkel Maria Erkel Lijoi Erkel le-Tar; m.nt iirrmtkti. dr Erkel Rezsó Erkel Láezlóné szül. WiUmann Mária Erkel Sandorné szül. Siabo Kaaa mint n,rny«i özv HajóaaT Ottón* szül. Erkel Agnea Erkel János és neje Erkel Ödön Erkel Eeraóné szül. Ungar Káraim Si erényi Kiről yné azül. Adler Anna, Sierényt Káról; Adler György mint «Ogarnok ia acforok. Sándor, Mariaká, Jenő, Sárik*. Roieik», Ilk», Ferenoi és Máriák* A dalárda tiszteletbeli tagjának, Erkel Ferencnek 1893. jún. 16-i gyászjelentése. Külön ki kell emelni Hoffer Károlyt és Cziglányi Bélát. Cziglányinak köszönhetjük sok forró sikerű előadás megszervezését, köztük a híressé vált Verdi „Requiem" előadást. Hoífer Károly volt a XIX. század második fele dalosmozgalmának legnagyobb alakja. Tenorjának híre túljutott az országhatárokon, külföldi operaházak akarták leszerződtetni, emellett, mint karmester és zenepedagógus is jelentőset alkotott, számos kórusmű zeneszerzőjeként is tisztelhetjük. A rövid idŐ alatt híressé váló dalárda mindig vigyázott arra, hogy hírét nagytekintélyű és befolyásos személyek pártfogásával is növelje. Tiszteletbeli tagjainak névsorában ott találunk számos politikust és közéleti nagyságot csakúgy, mint a magyar kultúra nagynak ítélt személyeit. Majláth György, Girk György, Scitovszky János, Dulánszky Nándor, Aidinger János, Perczel Miklós, illetve Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Mosonyi Mihály, Hölzl Ferenc, Hubay Jenő, Reményi Ede, Ábrányi Kornél, gróf Zichy Géza. A dalárda a kebeléből kikerülő vagy vele kapcsolatba lépő helyi hírességeit is megtisztelte a tiszteletbeli tag címével.