Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve

- a tervrajz szerint — mind a két rendszer alkalmazva lett, vagy pld.: a bátaszéki orgona, amely csak kúpláda szerkezettel készült. Ezek a szalon- és gyakorló orgonák előkészítői voltak a gyár által későbbi időszakban épített jelentős hangversenyorgonáknak, um.: a Zeneakadémia, a miskolci Zenepalota, vagy Schmidthauer orgonaművész hangversenyorgonájának. Templomi orgonák A templomokban épített orgonáknál figyelembe kellett venni a művek elsődleges feladatát, nevezetesen, hogy a szertartás alatti népének kísérete a fő cél, avagy olyan művet kellett tervezni, hogy a fentiek mellett templomi hangversenyek számára is megfelelő legyen a mű. Általában az első feladatra a kisebb települések orgonái voltak alkalmasak, míg a városok nagyobb orgonái mindkét célnak, követelménynek megfeleltek. A falusi kis templomok orgonái ugyanúgy egyedi tervezésűek voltak mint a nagyorgonák, miután a hangzást itt is befolyásolta az akusztika, az orgona elhelyezését a karzat, annak méretei, külső díszítésekben pedig a templom stílusához kellett alkalmazkodni. Angster József, majd fiai és unokái is, mindig különös figyelmet és gondot fordítottak minden egyes műnek, így a kis templomi orgonák abszolút precíz tervezésére és kivitelezésére, ugyanígy egyedi hangképére. Ma már — sajnos —, általában csak a kisebb településeken találhatók meg eredetiben a művek, a nagyobb orgonákat átépítették, bővítették, modernizálták. Szerencsésnek mondható az az átépítés, amelyet a gyár volt dolgozói végeztek, mert ezáltal a művek azonos technikával, azonos hangszínnel, hangjelleggel lettek átalakítva. A kis templomok orgonái közül eredetiben található többek között a Somogy megyei Háromfa község orgonája, opus 43., amely 1881-ben épült. A megrongálódott fa és fémsípokat Erdősi József javította, aki szintén a gyár dolgozója volt, és közlése szerint a művön átalakítás, bővítés nem történt. Ugyancsak eredeti állapotban található a már említett pécsváradi rk. templom orgonája, op. 73., épült 1883-ban. (24. sz. kép.) E mű az alábbi disposítió szerint épült:

50 /. manual c-P 11 Flauta 8' 12 Flauta travers 4' 13 Salicet 4' Pedal c-d 14 Subbass 16' 15 Apertabass 8' 16 Flautabass 8' //. manual c-P Coplung das II. Manual+Pedal 9 Gamba 8' Coplung das II. Manual an des 10 Silvestrina 8' l-tes A gyár e korai korszakában épült orgonák csak bizonyos mértékig élveznek műemlék védelmet, melyre példa a jászberényi rk. templom orgonája. E művet szintén Erdősi József bővítette, saját közlése szerint az orgonaszekrényt mint műemléket nem lehetett alakítani, viszont a szerkezet a bővítés és az átalakítás által már elveszítette műemlék értékét, ily módon az egész mű is, - mint orgona. Dr. Szigeti Kilián organológus, a Műemlékvédelem c. lapban (1969/2) írja az orgonákkal kapcsolatban : 1 Principal 8' 2 Capricorno 8' 3 Bourdon 8' 4 Flauta 4' 5 Principal octav 4' 6 Quint 2 2/3 7 Superoctav 2' 8 Mixtur 1 1/3