Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya
A muzsikus társak életét, problémáit is bemutatjuk, hiszen Lickl velük együtt teremtett jelentős korszakot Pécsett. A téma így kibővült, de Lickl személyiségét több oldalról világíthattuk meg. Kutatási irányt és mintát adott számunkra Bárdos Kornél: Pécs zenéje a 18. században című könyve, amelyből átvettük a korábbról már működő muzsikusok nevének helyesírását, függetlenül attól, hogy az általunk tanulmányozott forrásokban különbözőképpen szerepelnek. Sok adatot köszönhetünk a pécsi zenei múlt szorgalmas kutatójának, Várhalmi Oszkárnak. Köszönetet mondunk Borsy Károlynak, dr. Hergenröder Miklósnak, Petrovich Edének, mert segítségük és ötleteik nélkül e monográfia hiányos lett volna. Hálásak vagyunk a Baranya megyei Levéltár munkatársainak, és mindazoknak, akik a latin és német nyelvű fordításokban segítségünkre voltak. /. Ausztriában A dunai kikötője révén jelentős forgalmat lebonyolító alsó-ausztriai Korneuburgban született Johann Georg Lickl 1769. április 11-én. Édesapja Joseph Lickl, idevaló polgár, édesanyja Magdalena Rohelinde, az akkoriban magyar Felsőlövőből, a mai Oberschützenből származott/' Szüleit már 9 éves korában elvesztette. Szerencsére Sebastian Witzig karigazgató, a Szt. Aegidius-templom régens chori-ja felfigyelt a kis árva zenei képességeire, és felvette a templom kórusába énekes fiúnak. Joseph Haydn sorsához hasonlóan indult így zenei pályafutása. Witzig tanította énekre, vonóshangszerekre, majd később orgonára és zeneszerzésre. A tehetséges ifjú 13 éves korában már a templomi kórus számára komponálgatott, egy évre rá pedig ellátta az orgonista munkakörét is. 1785 táján Bécsbe került. Elképzelhetjük, hogy az akkori bécsi zenei élet színvonala milyen hatással lehetett a pályakezdő muzsikusra. Tanulni akart, de ehhez pénz is kellett, ezért zongora-, ének- és generálbasszus órákat ad jómódú családoknál. 5 Hamarosan állandó álláshoz is jut, az 1784-től Italianische Nationalkirche-nevet viselő belvárosi minorita-templom orgonistájaként.*" A zeneszerzésben jelentősen haladt előre, mert komoly pártfogókra talált Joseph Haydn és Georg Albrechstberger személyében, akik ,,jó tanácsokkal és tettekkel támogatják." Szinte bizonyosra vehetjük, hogy újabb orgonista állását a leopoldstadti karmelitáknál ajánlásukra kaphatta meg, mivel korábban mindketten működtek ott.' Albrechstberger, aki ekkor a Stephanskirche orgonistája, a Korneuburggal szemközti Klosterneuburgban született, így érthető rokonszenve a fiatal művész iránt. Hogy Haydn és Lickl között tartós kapcsolat volt-e, nem tudjuk, de nincs jogunk kételkedni a családban őrzött hagyomány valóságában. Minthogy Haydn ekkor még Esterházy „Fényes" Miklós karmestere Eszterházán, inkább csak alkalmi találkozásokat tételezhetünk fel. A karmelitáktól, ahol Joseph Eyblerrel, a későbbi császári udvari karmesterrel dolgozott együtt, a közelben lévő leopoldstadti Szt. Lipót-plébániatemplomba szerződik régens chori-nak. Rövid bécsi kutatásunk alatt nem találtuk meg szerződtetésének pontos idejét. Sikeres zeneszerzői pályafutása párhuzamosan indul el az opera világa és a kamarazene terén. Emmanuel Schikaneder (a Varázsfuvola szövegírója) színháza, a Theater ,,auf der Wieden" és Lickl között igen tartós kapcsolat jött létre. Szinte háziszerzőnek számított, néhány év alatt nyolc művét mutatták be: 8
