Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve
A termelés tárgyi feltételei Az objektumok A termelés személyi feltételeinek vizsgálata után a tárgyi feltételekkel kell foglalkoznunk, amelyet azoknak az objektumoknak a tárgyalásával kezdünk, amelyekben az üzem működött a végső kialakulásáig. A gyár területének és épületeinek bővítése egyenes arányban haladt a termékek iránti igények kielégítésével. 1869-ben, az Opus 1. átadásának évében Angstet József átköltözött a Kis- és Nagyflórián utcai saroképületbe, ahol az egyik szobát átalakította műhelynek, az egyik kamrát pedig raktárnak. Letelepedése óta ez már a harmadik műheiye volt. Ekkor öt gyalupaddal dolgozott, a munkások létszáma 3-5 fő volt. 1871. október 1-én a József utca 30-as számú házba költözik, itt ugyanis a lakással együtt már a tulajdonos, Hoffmann asztalos műhelyét is bérelhette. Ezt a házat műhellyel, gyalupadokkal és szerszámokkal együtt megvásárolta 1875-ben. A munkások létszáma már 6-10 fő között mozgott, az évenként felállított művek számának átlaga 9 volt. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentésében 1879-ben találkozunk először az Angster névvel a hangszerépítők között. Ebben a következőket találhatjuk: ,, . . . Az orgonaépítéssel néhány derék iparos foglalkozik. Úja'bb időkben a pécsi Angster József magának jó hírnevet szerzett, ki a Székesfehérvárott kiállított orgonájáért aranyéremmel lett kitüntetve. Műhelyében 5 férfi munkás és két tanonc dolgozik." 3 ' Az eddigi időszakban felépítette a nagykanizsai Szt. Ferenc-rendi templom 2 manuálos 12 változatú, a pécsi evangélikus templom 1 manuálos 6 változatú orgonáját, a pécsi székesegyház 1 manuálos 11 változatú mellékorgonáját, a kalocsai dóm 3 manuálos 34 változatú orgonáját, és több kisebb orgonát. Az épület bővítésére 1888-ban került ismét sor, amikor a József utcai házhoz az utcával párhuzamosan haladó Mária utca 35. házat vásárolta meg Angster József. ,, . . . megvételének célja az volt, hogy annak telkén egy nagy műhelyt orgonateremmel építsünk". 38 E csarnoknak elkészülése a pécsi székesegyházi orgona, az opus 100 kezdésének idejével volt azonos. Ebben az időszakban épült fel még a budapesti Kálvin téri ref. templom 3 manuálos 42 változatú orgonája, a szabadkai 2 manuálos 30 változatú, a győri székesegyház 3 manuálos 32 változatú, a kassai székesegyház 3 manuálos 55 változatú orgonája is. A munkások létszáma 20-ról 40 főre szaporodott, a felállított művek száma átlag 16-18 voit évenként. A fenti orgonáknak és méreteiknek ismeretében teljesen világossá és érthetővé válik, hogy a felállító csarnokra szükség volt, mert a részműhelyekben elkészült alkatrészeket szállítás előtt itt szerelik össze szállításra és felállításra készen. A felszaporodott megrendelések és az orgonák méretei a munkafolyamatot kisméretű teremben, szobából átalakított helyiségben lehetetlenné tették, figyelembe véve azt is, hogy a nagy művek mellett több kisebb mű is építés alatt állott. Az üzem utolsó bővítésére 1909-ben került sor, amikor a József utca felöli 28-as számú telket és házat vásárolták meg, új gépház felállítása miatt. Ez az épület komplexum (16—17. kép.) ma a Háziipari Szövetkezet telephelye. 10. B. Helytörténetírás 1979 145
