Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve

ször Silbermann orgonát, melyről külön említést is tesz naplójában) — LipcsePotsdam—

Berlin-Magdeburg—Düsseldorf—Köln. Itt közel egy évig tartózkodott, — orgonaépítői munkát nem kapva — a Pallenberg-féle asztalos műhelyben helyezkedett el. Ez negyven fővel dolgozó üzem volt és ,.finom bútormunkát" készítettek. (Az itt készített munkáit is megörökítette a már említett rajzfüzetében, amelyekből egy bútordíszítő elemet, és az utolsó munkáját mutatja a 9., 10. és 11. kép.) Az orgonaépítői munkákat kénytelen volt asztalos munkával felcserélni, hogy továbbutazásához az anyagiakat biztosítani tudja. Azonkívül Schludt barátjának leveléből már tudta, hogy Franciaországban csak oly módon alkalmazzák, ha saját kéziszerszáma van. Ezért részben már itt vásárolt munkaeszközöket, amelyeket még később — pécsi működése alatt — is használt. 1862-ben távozott Kölnből a következő útvonalon: Bonn-Mainz—Frankfurt—Darmstadt-Strassburg —Basel —Luzern. Ez utóbbi városban Schludt barátjának mesterénél szeretett volna dolgozni, e célból fel is kereste, találkozásukról így ír: ,, . . . visszamentem a még alig elkészült új evangélikus templomba, ahol az öreg Haas-t egy munkással egy 14 változatú 2 manuálos kúpládás orgona felállításánál találtam . . . magáról már Schludt említést tett, csakhogy most alkalmatlan időben jött. Ez az utolsó munkám, az üzletet föladom".

12 Miután Luzernben orgonaépítőnél nem tudott elhelyezkedni, ismét asztalosműhelyben dolgozott négy hétig, majd 1863 augusztusában indult tovább és érkezett meg Párizsba. Németországi és svájci tartózkodása alatt szabad idejében a templomok orgonáit hallgatta, és amennyiben mód volt rá, megtekintette azokat. Ezeknek hallgatása és megtekintése zenei ízlését, az orgona hangzásával szemben támasztott elképzeléseit fejlesztették, befolyásolták, alakították, és szerkezeti ismereteit bővítették. Azt, hogy e két ország orgonaépítészetének szerkezeti jellegzetességeit menynyire ismerte, annak bizonyításául az orgonáról írott könyvéből idézünk: ,, . . . Némethon határán túl alig terjedt el e rendszer (kúprendszer; F. Zs.) alig karoltatott föl egyebütt, mint Közép-Némethonban és Schwaicz-ban néhány orgonaépítő által. ... a leghíresebb férfiak a csuszkarendszerhez tértek vissza, . . . mint Cavaillé-Coll Párizsban, Sonreck Kölnben stb."

13 Elméleti ismereteit a megrendelő igényeinek megfelelően alkalmazta is műveiben, így pld.: a valpói kastélyorgonát kúpládás szerkezettel építette — mely főleg német és svájci jellegzetesség —, a Cavaillé—Coll cég pedig — többnyire — csúszkarendszerű művet épített. Építészeti érdekesség a kalocsai dóm orgonája, melynek tervezetét Angster József készítette, és amelyben mind a két rendszer megtalálható volt. E templom orgonájának a tervezete a Baranya megyei Levéltárban található, az Angster orgonák tervrajzai között. Schludt barátjával való levelezésekből már tudta a Cavaillé—Coll cégről azt, hogy kb. 40 fővel dolgozó gyár, és a munkások többsége külföldi. A naplóban megörökített Schludt levélből következtethetünk Angster József képességeire is, ugyanis Schludt a következőket írta: ,, . . . csomagold hát dolgod össze, és gyere Párizsba ahol Te könnyen kapsz munkát". Ugyancsak kitűnő szakmai ismeretét bizonyítja előmenetele a cégnél. 1863 augusztus 20-án jelentkezett munkára, felvételt nyert, és a már meglévő személyes munkaeszközeinek bővítésére a cégtől kölcsönt, előleget kapott. Két hónap múlva már a központi csarnokban lettek monteurök barátjával együtt. Naplójában nem tesz említést a cégnél végzett konkrét munkákról, de szakmai gyakorlatból ítélve ilyen előmenetel csak akkor volt lehetséges, ha már a szakmai tudás alapjainak teljes birtokában volt. Az pedig, hogy