Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve

Még a zenei klasszicizmus időszakában hangversenykörútja során feltűnést keltett Franciaországban Vogler abbé művészete. (G. J. Vogler, 1749—1818.) Nemcsak azok az elméletek, amelyeket kompozícióiban is érvényesített, mint pl.: a természeti jelenségek utánzása, hanem hangszere az orchestrion is, (Függ. 1.) ugyanígy technikai kísérletei mint pl.: az orgonán elhelyezett redőnyszerkezet, azonkívül hangtani kísérletei is hozzájárultak mind az újabb kifejezési igények létrejöttéhez, mind az orgonaépítés terén a hangszer újabb szerkezetekkel való bővítéséhez. Orgonahangversenyein viharokat, csataképeket ábrázoló kompozíciói arattak sikert. Elméletének folytatója volt Le Sueur (1763—1837), aki 1786-ban az Notre-Dame-i székesegyház karnagya és a párizsi konzervatórium tanára, s „fantasztikus templomavató kórusokat ír négy ének, négy zenekarra, világi dallamok alapján".

2 Tanítványai közé tartozott Gounod, Thomas, Berlioz, akik közül Berlioz volt az, aki eszméit továbbvitte, és ezeket zenekari műveiben megvalósította. Le Sueur tulajdonképpen előkészítője volt a ,,nagyromantikának", egyházi műveiben is zenekar-szerű, vonós hangszíneket alkalmazott, amelyek szintén serkentették a francia orgonaépítőket olyan orgonák építésére, amelyeken ezek megvalósíthatóak voltak. A francia orgonaépítészet kiválóságát, a Cavaillé—Coll céget, amely e kornak legkiválóbb orgonáit építette, befolyásolta még C. Franck orgonaművészete is. A polifonikus szerkesztés romantikus mestere — szemben Vogler és Le Sueur irányzatával - az abszolút zene képviselője volt, és igényelte azt az orgonatípust, amelyen — a romantikus effektusok mellett — a polifon szólamvezetés is erőteljesen érvényesül. C. Franck a St. Clotilde templom orgonistája volt, és e templom orgonáját ugyancsak a fenti cég építette. A templomok orgonaművészei az orgonák megrendelésénél általában jelezni szokták igényeiket, ezért feltehető, hogy az építő Cavaillé—Coll cég kapcsolatban állt korának nagy orgonaművészeivel. A komponisták nem a művek technikai kivitelezésével, hanem hangzásigényükkel voltak hatással koruk hangszerépítőire. Ugyancsak a polifonikus hangzásigény mutatkozik meg CH. M. Widornak, a St, Sulpice orgonistájának műveiben, aki Albert Schwe/tzerrel Bach összes műveit revidiálta. Templomának hangszerét szintén a Cavaillé-Coll cég építette. E két zenei irányzatnak — a barokknak és a romantikának — megfelelő hangszereket épített Cavaillé-Coll. Bizonyítja ezt az 1862-ből való, Angster József naplójában található műsor a St. Sulpice orgona átadásának nyilvános hangversenyéről. Ezen az estén a romantika korának művészei romantikus jellegű kompozíciókkal szerepeltek, de bemutatásra került Händel és Mozart műve is. (2. sz. kép.) Igy a mű építésében — a felhangzó művekből következtetve — megtartották a barokk orgonák mixturás jellegű játékait, amelyek biztosították a polifon jellegű zeneművek világos és tiszta szólamvezetésű megszólaltatását, ugyanakkor a különböző hangszerek hangját utánozó játékkal, és a viszonylag sok nyelvsíp beépítésével érték el az új hangzásigény kielégítését. Mindezek mellett a technikai fejlődés is magas fokot ért el. A billentés könnyítését segítette az ún. Barker-féle ,.emeltyű", a pneumatikus szerkezet, amelyet a fenti cég alkalmazott először orgonáiban. Továbbá a „ráncos fúvók", ezek megbízhatóbb műszaki megoldást képviseltek a sűrített levegő - „szél" — tárolására, illetve szabályozására. A világhírű Cavaillé—Coll cég mindezen újításokat már alkalmazta, amikor Angster József mint orgonaépítő felvételt nyert a gyárba. Itt fejezte be orgonaépítői tanulmányait a romantikus korszak európai színvonalú orgonáit hazánkban meghonosító és Pécsett letelepedett Angster József.