Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

Bevezetés (dr. Szita László)

ELŐSZÓ Levéltárunk által irányított megyei helytörténti kutatásban az elmúlt évtizedben, a politika történet, a megye népességtörténete, Pécs város történetének számos kérdése került előtérbe. Valamennyi témakörben új eredmények bemutatására törekedtünk. Már munkánk kezdetén (1968-ban) mutatkozott annak az igénye, hogy a művelődéstörténeti fejlődés megyei kutatására is ráirányítsuk helytörténészeink figyelmét. Eddig elkészült 10 kötetünkben azonban csupán az oktatásügy történetére vonatkozóan készültek el figyelemreméltó munkák. A tudományos igénnyel mért eredmények a zenetörténet, a helyi irodalomtörténet, alsó-, közép- és felsőoktatás történet, a közművelődéstörténet területén több kiváló szerző tollából önálló kiadvány formájában már korábban megszülettek. Pécs 18. századi zenetörténetére, vagy későbbi időszak zenetörténetére gondolhatunk. A pécsi egyetem történetének kutatása során a helyi felsőoktatás története a magyar oktatástörténet összefüggéseit is reprezentálta. Ennek ellenére a helyi kutatásnak teljesen feltáratlan és a megye művelődéstörténetének összefoglalásához nélkülözhetetlen területek és kérdések megkutatlanok. A jelzett területeken hatalmas adósságai vannak a történetkutatásnak. Évkönyvünket ezen adósság törlesztésének szolgálatába állítottuk. A zenetörténeti forrástanulmányok olyan kérdéseket taglalnak, amelyek a megye magas színvonalú zenei múltjának összefoglalásához nélkülözhetetlenek. Irodalomtörténeti fejlődést vizsgáló munkák olyan kérdések elemzésére vállalkoztak a Janus Pannonius Társaság működésének bemutatásával és a Pannónia a folyóirat repertóriumának közlésével, amelyek túlmutatnak helyi jelentőségükön. Oktatástörténeti és egyéb művelődéstörténeti dolgozatok a figyelmet kívánják felhívni arra, hogy még milyen sok feladat vár a helytörténeti kutatókra. Szerkesztő