Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Szita László: Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke utáni években
Szlavóniából a Rákóczi szabadságharc alatt elmenekült és onnan visszatért szerbeket foglalja magába. A családok vezetékneveinek tanulmányozása alapján több helységben magyar, másutt elvétve német neveket is találunk. Ezeket a személyeket az összeírás idejében találta a conscriptor a faluban. Nyilván nem szerb betelepülők, hanem valamilyen úton a Dráván túlról érkezettek, vagy csupán a faluban maradt lakosok. A vezetéknevek figyelmes tanulmányozása mutatja, hogy Baranya, Tolna, Bács megyei eredetű szerb lakosok letelepedéséről van szó. Ezt bizonyítják: hidasi, döbröközi, bácsi, sombereki, kopácsi, szakályi, mecskei, laki, marocsai, geresdi, bátaszéki, igali, nagy-falui, bolmáni, újpalanki, véméndi, zombori, hajmási, borjádi, kopanyi, szállási, tolnai, litobi lancsuki, újfalusi, mekényesi, bodolyai, nánai, almási, világosi, ormandi, kisfalui, lipovai, budméri, herceg (szöllösi), bánáti, borjádi, bezedeki, maisi, udvardi, mohácsi, körtvélyesi, pogányi, vókányi, nyergesi, regölyi tulajdonnevek szerb megfelelője. Negyvenhat baranyai, tolnai, illetve bácsmegyei falu neve szerepel a visszavándoroltak vezeték neveiként, ami jelzi azt, hogy 1704—5-ben honnan menekültek el. 1704 előtti tartózkodási helyük megmaradt számukra vezetéknévnek, amelv azután öröklődött, és fél évszázadon keresztül (1752-ig) a rendelkezésünkre álló conscriptiók adatai alapján végigkísérhető. Gyúró Hidasanin, vagy Sobota Dobrokesanint bárhova is sodorta a 18. sz. első félévszázadának állandó változása, megmaradt vezetékneve generációkon át, mintegy világítva a történész számára a megtett vándorutat. Hasonlóképpen megtaláljuk Várasd megyei Biskupovec, Jankovci, Csernogoracz, Varos (et), Novoselac, Grabovac, a csáktornyai járásban fekvő Zrinanin, a Várasd megyei Bánat (csanin), Belovar—Körös megyei Grabovac, a Fiume megyei Perkec, Verőce megyei Szarvas, Eszék, stb. helységnevek vezetéknévként történő előfordulását. A visszatelepültek neveinek további széles körű vizsgálata nemcsak származási helyükre, vándorlásaik útirányára és útvonalára adhat választ, hanem társadalmi strukturális kérdésekre is. Jelöli, hogy milyen minőségben él a faluban. Jovicza Udovicza, tehát özvegy Jovicza. Ugyancsak sajátos a rácmecskei falu összeírásakor a legutolsó két tulajdonnév: Vid és Gyuracz mindketten „Biegovics" = „menekült" jelentésű vezetéknevet használják. A falu közösségében elfoglalt helyzetre vonatkozóan is találhatunk sajátosan alakult vezeték neveket. Pl. a laki falunévsor utolsó tagja Mali Deko = kis faszocska, ma is ismert pejoratív, lebecsülő elnevezése a semmire sem használható embernek. Raso Bulgarin valószínű bulgár, aki makedoniai területről vándorolt és csatlakozott Magyarországra visszatelepülőkhöz. Nevek egy részének vizsgálata összevetve a gazdálkodást bemutató rovatokkal ugyancsak fontos ismereteket közölhet a visszavándorlókról. Pl. Csizmacsia valóban csizmakészítő. A szekcsői Jovan Abacsia csak mesterségét űzi, ti. abaposztó készítő. Telepesek között szerepelnek és nincs semmijük. Ugyancsak figyelemre méltóak azok a vezetéknevek, amelyek tulajdonságot jelölnek: vak, sánta, nyálas, görbe. Kiemelkedően érdekes és megoldhatatlannak tűnik, hogy a „rácok ostora", a félelmetes melléknevet kapott Bottyány János tábornok nevéhez miként jutott a Bolmándban lakó Ilia Vak Bottyán? Nem kívánunk foglalkozni a tulajdonnevekkel. Forrásunk közzétételével többek között azt akarjuk elérni, hogy onamasztikus végezhessen vizsgálatot. Gazdaságtörténeti szempontból jelentősnek tartjuk, hogy forrásunk alapján külön öszszesítésben mutassuk ki a visszatelepültek állattartását és növénytermesztését. Ezért külön két táblázatot készítettünk falvankénti összesítésben. Első rápillantásra is kiderül, hogy rendkívül jelentékeny állatállomány felett rendelkeztek, amelyet a vándorlás alatt sem vesztettek el, valószínű gyarapították a zsákmányolás révén is. 37 Baranya megyei faluban tekinthetjük át a visszatelepülés pillanatában a szerbek állatállományát. Az igás ökrök és a 3, 2, 1 éves tinók száma rendkívül magas. Messze meghaladja a magyar vagy német falvakban található állatok arányát. A szerb lakosságnál a