Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Szita László: Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke utáni években

Az 1711—12. évi összeírás egyik oldala Jágónak—Dunaszekcsővel (Baranya m. Levéltár) F: Keresztény J. „... midőn a kurucsággal a békesség meg lett, a Dráván túl lévő Dobozin nevő helségbül által költözvén Bolyra vette lakását, ahol állandóképpen két esztendő elfolásától lakott, a bolyi uradalom engedélyével Dubrava erdőben legeltetheti sertvéseit... Nyomját a rácok mindenestül elpusztították s most marad Bolyban.. ."

2S Ormanacz Milics Ormán pusztát igyekezett betelepíteni. A kurucok elől azonban Szlavóniába kellett menekülniük. Mikor a háború után visszatérhettek társaival, Majsra költöztek. A pusztát csak nevök őrizte meg.

27 Bogdása, Nádmellék, Drávafok, Ökördi falukat a rácok megszállták a kuruc háború alatt. A bogdásai magyar lakosok minden állatát fegyverrel elrabolták. A foki lakosok igásállataikat elrejtették. A szabadságharc után a fokiak tudták csak földjeiket művelni, és ilyen módon megszerezték a bogdásai magyarok szántóit.

28 Több száz vallomás hasonló eseteket tartalmaz. A visszatérés a szatmári békét követően indult meg. Weidlein János, Klement Simon 1715-ben keletkezett leírását idézve megemlíti, hogy a „szerbek elégedettek kicsi, agyagból épített és szalmával fedett házacskáikkal ... mindenkor készek arra, hogy elmeneküljenek, ha az idők változnának".

29 Valójában nem ez történt. Politikai viszonyok a szatmári béke után gyorsan konszolidálódtak. Azonban 2—4 évi kedvezmény lejárta után valamennyi szerb