Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Komanovics József: A hazai németség helyzetét szabályozó rendelkezések és ezek végrehajtása a felszabadulást követő években (1945—1950)

akik 1949. október 11-én Magyarországon laktak, lakóhely és munkavállalás szempontjából a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá esnek. A 4 364/1949 M T sz. rendelet értelmében a korábbi rendelkezések alapján az államra szállt minden olyan ingóságot, melyet az ingatlan eredeti tulajdonosa 1949. december 31-én ténylegesen birtokában tartott, részére visszahagyottnak tekintették, azzal a feltétellel, ha az illető személy Magyarországon lakott és eleget tett bejelentkezési kötelezettségének. Az érintett német dolgozók komoly várakozással fogadták az intézkedést és nagy számban éltek a lehetőséggel, mert azt remélték, hogy az állampolgári jogaikba való visszahelyezésük ezzel még közelebb kerül a megvalósuláshoz. Végül a 84/1950 M T sz. rendelet

37 kimondta, hogy az összes korlátozó intézkedések, melyeket a német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátottak, 1950 március 20-al hatályukat vesztették. A rendelet az új tulajdonosok megnyugtatásáról is gondoskodott, biztosította őket, hogy ,,a korábban végrehajtott hatósági intézkedések hatályukat megtartják, kártérítési igény nem támasztható." Ezekkel az intézkedésekkel — formálisan — a magyarországi németek a Magyar Népköztársaság egyenlőjogú polgáraivá váltak. Az egyenjogúság tényleges megvalósítása még évekig váratott magára. Az 50-es évek második felében azonban az MSZMP következetes nemzetiségi politikája ezen a területen is gyökeres változásokat eredményezett. Ma erről a témáról nyíltan kell beszélnünk, hogy eloszlassuk a német lakosság körében még esetleg fellelhető félreértéseket. A teljes bizalom megteremtéséhez teljes őszinteségre van szükség. Ebben a német dolgozók is a velük szembeni bizalom növekedését látják. Félreérthetetlenül meg kell mondanunk, hogy ma az itt élő németek becsületes dolgozó többségét távolról sem azonosíthatjuk azokkal, akik a hitleri propaganda és erőszak hatására a háború éveiben megtagadták népünkkel, a hazai németek józan, hazaszerető részével való közösséget. A hazai németséggel, mely több évtizedes munkája révén a magyar dolgozókkal minden tekintetben egyenjogúvá vált, együtt élünk és dolgozunk közös hazánkban: a szocialista Magyarországon. JEGYZETEK 1 Wild Frigyes: Német nemzetiségek Magyarországon. Belpolitikai Szemle, 1959. II. évf. 7. sz. 21. p. 2 Nemzetközi szerződések Gyűjteménye 1945—1958. Közgazdasági Kiadó, 1959. 58. p. 3 Magyar Közlöny, 211 sz. 1945. 4 Jellemző a korabeli állapotok túlhevítettségére, hogy a Közvéleménykutató Intézet felmérése szerint a közönség 80%-a helyeselte, vagy még szigorította volna a németekre vonatkozó rendelkezéseket. (Szabad Nép, 1946. február 11.) 5 Szabad Nép, 1946. március 15. 0 Dunántúli Népszava, 1946, június 4. 7 Dokumentation der Vertreibung der Deutschen aus Ost-Mitteleurópa. (Band II. Düsseldorf 1956. 32 E.) 8 1946-ban Baranyában Beremend község 1134 német lakosából 197-et, Bezedek községből 545-ből 212-őt, Németbólyból 2290 főből 525-öt telepítettek ki az első hullámban. 9 Magyar Közlöny, 1947. 245. sz. 10 Amennyiben az említett kategóriák házingatlannal és egyéb vagyonnal rendelkeztek, ezeket megtarthatták. 11 A következőkben már a szökést sem kellett igazolniuk. 12 A megállapodás szerint havonta 20 szerelvény hagyta volna el az országot. Egyébként 1946 augusztusáig cca 130—135 000 főt telepítettek ki az egész ország területéről. (Szabad Nép, 1946. július 19.) 13 Az 1945—49 évi Nemzetgyűlés Naplója V. kötet 1038. p. 14 A Népgondozó Hivatal — a telepítések első nagyobb hulláma idején — 1945 őszén kiürítette a vagyonukból kimozdított német lakosok házait és a volt tulajdonosokat összeköltöztette. Az összeköltöztetés az ún. felvevő helyekre történt, az esetleges súrlódásokat illetve összeütközéseket elkerü-