Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

jóléti szövetkezet megalakítása, mint a kisebb megyei városokban. Továbbá ezt az is indokolta, hogy a thj. városok nem tartoztak a vármegyei igazgatási hatóság alá, ellentétben az ún. megyei városokkal. Csongrád megyében Szeged és Hódmezővásárhely thj. városok is külön városi közjóléti szövetkezetet alakítottak. 10 A Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet a szociálpolitikai munka mellett szintén folytatott telepítő tevékenységet. 1943 tavaszán a cecei Hardpusztán 12, Apátszálláson 20, Nagyvenyimben 5, Bodajkon 10, Sőréden 5, Móron 35 telepesház építését kezdte el. Ezekbe a házakba sokgyermekes családok telepítését határozta el. A Fejér megyei Közjóléti Szövetkezet is juttatott haszonállatokat (tehén, ló, sertés, juh, kecske), s a telepes családok részére ingatlanokat vásárolt.

50 A Győr Vármegyei Közjóléti Szövetkezet házhelyjuttatásokat, házépítési és tatarozási kölcsönöket, továbbá mezőgazdasági ingatlanjuttatásokat és állatjuttatásokat nyújtott. 1943ban házhelyjuttatásban 9, házépítési és tatarozási kölcsönben 124, mezőgazdasági ingatlanjuttatásban 33 család részesült. A Hajdú Vármegyei Közjóléti Szövetkezet 1941. szeptemberben alakult meg. Herpay Gábor vármegyei főlevéltáros volt a közjóléti szövetkezet, valamint a megyei Nép- és Családvédelmi Alap alispáni előadója, egyben ő lett a közjóléti szövetkezet alelnöke. A szövetkezet elnöke — más megyékhez hasonlóan — itt is az alispán volt. A Hajdú megyei Közjóléti Szövetkezetnek a legnagyobb gondja volt a munkanélküliség csökkentése, illetve munkaalkalmak teremtése. A megye több nagy helységéből — Hajdúdorogról, Hajdúhadházról, Hajdúszovátról, Józsáról, Nádudvarról, Püspökladányból, Tetétlenről, Téglásról, Tiszacsegéről, Vámospércsről olyan hírek érkeztek, hogy a mezőgazdasági munkások hangulata igen gondterhes. A agrárproletároknak Mikepércsen sem volt munkaalkalmuk, csupán néhányan foglalkoztak favágással és tuskóirtással.

51 A közjóléti szövetkezet kishaszonbérletek létesítésével kívánt a lakosság nehéz helyzetén segíteni. Külön kishaszonbérleti szabályzatot dolgoztak ki a tagság részére. A szövetkezet a rendelkezésére álló birtoktesteken — azok terjedelmétől és egyéb adottságaitól függően — egyéni és társas kishaszonbérleteket létesített. Voltaképpen a kishaszonbérlet a közjóléti szövetkezet keretében, ennek tagjaiból alakult külön csoport volt. A Hajdúság túlnépesedett megyének számított, ezért a lakosság telepítési forrásul is szolgált ritkább lakosságú megyék számára. A Földművelésügyi Minisztérium 50 sokgyermekes családot kívánt áttelepíteni Hajdú megyéből egyik bácskai telephelyére, Sajkásgyörgyére. A Hajdú megyei Közjóléti Szövetkezetnek az volt az álláspontja, hogy a családok átirányítását a Földművelésügyi Minisztérium végezze, és a családok átszállításához szükséges pénzösszeget ellátmányként utalja ki a szövetkezetnek. Kerék Mihály kerületi szociális felügyelő a tervezet lebonyolításához biztosította a pénzbeli fedezetet. A szövetkezeti ügyvezetőt megbízták, hogy a községi elöljáróságok és a vármegyei szociális gondozónő segítségével a sokgyermekes családokat kiválassza és készítse elő az áttelepülésre. Hajdusámsonban megváltott zsidó ingatlanokból részesítette a közjóléti szövetkezet földjuttatásban a sokgyermekes családokat. Hajduhadházon és Etyeken mindössze 4—4 sokgyermekes családi házat épített a szövetkezet. Nádudvaron 23 családi házat osztottak ki olyan családoknak, amelyek 4—17 gyermekesek voltak. Balmazújvároson, Hajdudorogon, Hajdusámsonban, Józsán, Kábán, Püspökladányban összesen 129 ONCSA-házat építettek sokgyermekes családok részére.

52 Tolna vármegye alispánja az 1940. évi tavaszi időszaki jelentéseben hívta fel a közgyűlés figyelmét az intézményes szociálpolitikai tevékenységre, amelyet a belügyminiszter már 1937. márc. 22-én kelt 19 8000 sz. rendeletével megindított az egész országra kiterjedően. Az alispán is azt akarta elérni, hogy a gazdák lába alól kicsúszó föld földműveléshez értő sokgyermekes családok kezébe kerüljön. Igyekezett megvásárolni az áruba bocsátott földingatlanokat akár örök áron, akár bérbe venni kishaszonbérletek formájában. Érdekes