Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

Ezek a megállapodások azonban a konvenciósokra nézve igen hátrányosak voltak; egyáltalán nem volt olyan jellegük, mintha a szövetkezet „szociális" elbánásban kívánta volna részesíteni sokgyermekes konvenciós mezőgazdasági cselédeit. Egyrészt minimális bérért, a telepítés reményét keltve bennük, megcsillogtatta előttük a ház- és földjuttatás lehetőségét, másrészt pedig a legcsekélyebb követelési lehetőségüket is kizárta arra az esetre, ha a szövetkezet mégsem fogadja el őket telepesekül. Mint mezőgazdasági munkásokat úgy láncolta a házi kezelésű birtokhoz, hogy ha ez kiosztásra kerül, el is bocsáthatja őket minden igény nélkül. A szövetkezet évközben is leszámolhatott velük, ha nem volt rájuk tovább szüksége, de ha érdeke úgy kívánta, egy másik birtokán is tartoztak munkájukat folytatni. Ugyanis a Vármegyei Közjóléti Szövetkezet kikötötte, hogy azok a sokgyermekes konvenciós alkalmazottak, akik majd ház- és földjuttatásban részesülnek, nem támaszthatnak követelést a szövetkezettel szemben, ha konvenciós cselédi minőségük megszűnése alkalmával a szövetkezet illetményükre, vagy szolgáltatásukra vonatkozóan velük leszámol. Azok a konvenciós cselédek pedig, akik a birtokon nem lesznek majd telepesek, szolgálatukat gazdasági év közben is a szövetkezetnek bármelyik másik birtokán tartoznak folytatni, ha azt a birtokot, amelyen most alkalmazva vannak, telepeseknek juttatja a szövetkezet. Az oroszlói birtokon 10 sokgyermekes család telepítését készítették elő. A telepesek elhelyezésére 7 régi cselédlakást hoztak rendbe, és 3 új ONCSA-típusú lakóházat építettek, s a lakóházakhoz gazdasági épületekről is gondoskodtak. A juttatások átvételi idejére kikötötték, hogy minden telepesnek saját magának rendelkeznie kell elegendő gabonával, továbbá a következő gazdasági felszereléssel: 1 igáskocsival, 1 db egyesekével, 1 boronával, 1 pár lószerszámmal, s kézi szerszámokkal: (ásó, kapa, kasza, villa, gereblye). A telepeseknek legyen élő felszerelése is: 2 lova, 1 tehene, 1 növendék marhája, 1 anyakocája és bizonyos számú aprójószága. Kell lenni annyi készpénznek, hogy a szükséges vetőmagot a házikezelésű gazdaságtól megvásárolhassa. Ha mindez a telepesnek nincs a birtokában, vagy csak részben áll rendelkezésére, annak 10 000 P-t kell törlesztés képpen előlegben befizetnie a juttatott ingó és ingatlan vagyonra. A második világháború vége felé végrehajtott telepítéseknél a polgári kormányzat és megyevezetőség a juttatottakkal szemben egyre nagyobb anyagi követelményeket támasztott. A korábbi telepítéseknél még a közjóléti szövetkezet gondoskodott a telepesek élő és holt gazdasági felszereléseinek beszerzéséről, és ugyanúgy részletekben kellett ezek ellenértékét letörleszteniök, mint az ingatlan juttatásokét. A későbbi telepítéseknél az induláshoz szükséges tőkét a telepesektől kívánták meg vagy felszerelésben, vagy pénzben. Ez egyben azt is jelentette, hogy a telepeseket nem a legszegényebb agrárproletárok közül választották ki, akiket a rendszer a maga számára politikai szempontból nem tartott megbízhatóknak, hanem inkább a törpebirtokosok közül, akik valamivel nagyobb földterület reményében hajlandók voltak áttelepülni. Az oroszlói telepítésnél is előfeltétele volt a juttatásnak, hogy legalább 5 élő gyermeke legyen az igénylőnek. A juttatott föld árát kat. holdanként 700 P-ben állapították meg, úgyhogy 20 kat. hold juttatott föld ára 14 000 P-be került. Ehhez jött még hozzá a lakóház ára. A teljes vételárat a telepeseknek 20 év alatt kellett letörleszteni a közjóléti szövetkezet által megállapított részletekben. A Baranyai Közjóléti Szövetkezet Igazgatósága az oroszlói birtokot Zala megyei sokgyermekes családoknak akarta juttatni. Már előre arra is felkérte a Zala Vármegyei Közjóléti Szövetkezetet, hogy a kijelölt telepesek ottani vagyonának eladási árát a telepítés megkezdésétől számítva egy éven belül utalja majd át a baranyai szövetkezetnek. Baranya megye alispánja külön is értesítette a zalai alispánt, hogy az oroszlói gazdaságot Zala megyei sokgyermekes családokkal akarja betelepíteni. Kérte a zalai alispánt, hoz-