Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között
Baranyában már az 1930-as évek elejétől kezdve voltak nagy számban olyan telepítések, amelyeket társadalmi telepítéseknek nevezhetünk, miután főként egyházi személyek és szervek végezték, — sőt voltak a Földművelésügyi Minisztérium által végzett állami telepítések is. A szoros értelemben megyei hatóság által végzett telepítések csak 1940-től kezdve indultak meg. Ezt megelőzően azonban belügyminiszteri rendeletre 1931-től meg kellett szervezni a vármegyéknek a közigazgatási bizottságon belül a kéttagú telepítési albizottságot. A telepítési albizottságot a 7890/1930. M. E. sz. r. 6. §-a értelmében a vármegyei közigazgatás ibizottság a maga kebelén belül alakította meg egy évre szóló hatállyal. Tehát évenként újralakították. A 7890/1930. M. E. sz. rendelet a közigazgatási bizottság „különleges alakulatairól" intézkedett. 2 A telepítési albizottság tulajdonképpen névleges szerv volt a megyéknél. Telepítésekkel ténylegesen, gyakorlatilag nem foglalkozott, hanem a telepítési ügyekről csak tájékoztatta a közigazgatási bizottságot. Baranya megyében a telepítéstől függetlenül is állandóan felszínen tartották az egykekérdést. A mohácsi emlékmű felavatásával egybekapcsolva 1935. augusztusban Harkányban nagygyűlést tartottak az egyke ellen és ünnepelték a sokgyermekes anyákat. A gyűlésen a baranyai alispán, majd pedig a szintén jelenlevő államfő mondott beszédet. 3 Egyik beszédben sem esett szó arról, hogy radikális földreformmal lehetne leginkább felvenni a harcot az egykezes, az agrárszegénység és a munkanélküliség ellen. Lényegében mindkét szónok a Gömbös-féle „szociális" frázisokat hangoztatta. Baranya vármegyének az aktív telepítési munkára Hideg János törvényhatósági bizottsági tag, nagyharsányi ref. lelkész javaslata adott ösztönzést. Hideg azt indítványozta, hogy miután szankciókkal nem lehet megszüntetni sem az egykézést, sem a baranyai német nemzetiségű lakosság tervszerű terjeszkedését, mondja ki a vármegyei közgyűlés, hogy a telepítési törvény végrehajtása során szükségesnek tartja a baranyai pusztuló lakosság megerősítését és alföldi sokgyermekes családoknak az idetelepítését. Az áttellepítéshez a kormány biztosítsa a feltételeket: segítse hozzá a telepeseket földhöz, gazdasági felszereléshez, házépítéshez. A telepítésre azért van sürgősen szükség, mert a magyar nemzetiségű lakosság Dél-Baranyában pusztulóban van; egykézik, hogy megélhetését biztosítsa. A baranyai telepítés szükségességével Fischer Béla alispán is egyetértett, de nem helyeselte, hogy azt a közigazgatási hatóságokkal hajtassák végre, miután annak vannak magánjogi részei. Mivel az egykézéssel elsősorban a dél-baranyai ref. lakosság van megfertőzve, veszélyesnek látszik a javaslat előterjesztése, mert felekezeti békétlenséget támaszthat. A közgyűlés r. kat. papjai aligha vennék szó nélkül tudomásul az indítványt és így már a közgyűlésen felekezeti torzsalkodást eredményezhet. 4 Valóban a Horthy-rendszer antagonisztikus társadalmát a különböző egyházak közötti ellentétek, vallási viszálykodások is jellemezték. Éberen lestek egymást, nehogy egyik vagy másik egyház nagyobb állami támogatást kapjon, mint amekkora számarányának megfelelően megilleti. Ezenkívül a r. kat. felső egyházi szerveknek Dél-Baranyában is nagykiterjedésű, középkori eredetű földbirtokai voltak, amelyek ezeket a kisnépességű ormánsági falvakat körülölelték, gazdaságilag szorongatták, és kizárták a lakosság földszerzési lehetőségét. Ennélfogva természetszerűleg ellenezte a dél-baranyai földjuttatásokat és nem támogatta a földjuttatásokkal összekapcsolt telepítéseket. Dél-Baranyában a következő helységek voltak azok, ahol nagykiterjedésű r. kat. egyházi birtokok voltak: Vejti, Hirics és Kelemenliget puszta, Luzsok, Kemse és Zehi puszta, Kisszentmárton, Drávafok és Körcsönye puszta, Bogdása, Pisko, Garé, Bánfa, Szentdénes. Ezenkívül voltak jelentős számban világi nagybirtokok is.