Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében

JEGYZETEK I Bellér Béla: Az ellenforradalmi rendszer első éveinek nemzetiségi politikája 1919—1922. Századok 1963/6. sz. 1284. p. - Baranya megyei Levéltár 55/1923. alispáni elnöki iratok. 3 Bm. L. 81/1922. főispáni bizalmas iratok. Másolat a miniszterelnöknek a honvédelmi miniszterhez küldött 4626/1921. számú átiratáról. 4 Ugyanott. 5 Margitai József 1854-ben született a Zala megyei Csrencsóson. Megszerezte az elemi és polgári iskolai tanári, valamint a zenetanári képesítést. 1873-ban Szelincén, majd 1879-ben Csáktornyán tanítóskodott. Még ugyanebben az évben a csáktornyai tanítóképző tanára, 1890-ben pedig igazgatója lett. Az 1880-as évektől nagy aktivitást fejtett ki a Muraköz szlovén nemzetisége közt, azok magyarosítására. Amikor a magyar kultuszminisztérium azzal a céllal, hogy megakadályozza a muraközi horvátok horvát nemzeti öntudatának fejlődését, az iskolákban a horvát irodalmi nyelv (illir) helyett a muraközi horvát dialektus használatát írta elő, ennek elsősegítésére Margitai József muraközi nyelvjárásban készült ábécés könyvet, elemi iskolai olvasókönyvet és énekeskönyvet írt. Ugyancsak muraközi nyelvjárásban készült kalendáriumot szerkesztett. Az ő szerkesztésében indult meg a Muraköz-Medjimurje című kétnyelvű, nyelvjárásban írt hetilap is. Több önálló műve és különböző folyóiratokban megjelent cikke szolgálta a muraközi horvátok elmagyarosításának politikáját. A kormány 1905-ben a Ferenc József renddel honorálta Margitai József tevékenységét. 1908-ban ment nyugdíjba, mint a csáktornyai tanítóképző igazgatója. 1909-től 1913-ig a Julián Egyesület elnöki hivatalának volt a tanügyi tanácsosa. Amikor a minisztertanács 1922. február 10-én a nyelvi kisebbségek ügyét a Miniszterelnökség hatáskörébe utalta (megszüntetve a Nemzetiségi Minisztériumot) Margitai Józsefet kormányfőtanácsossá, és a hazai délszlávajkúak ügyeinek szakreferensévé nevezték ki. Ebben a beosztásban tevékenykedett egészen 1933-ig, haláláig. 6 Bm. L. 73/1922. főispáni bizalmas iratok. 7 1922: március 6-9,21-23. április 4—8,21-24. május 7—11. 1923: április 4—12. 1925: október 1-15. november 4—6. 38 meglátogatott község közül 16-ban egyszer volt, 22-ben kétszer. Azokat a községeket látogatta meg kétszer, ahol tapasztalata szerint a délszláv nemzetiségiekkel nagyobb problémák voltak. 8 Az 1920-as és 1930-as népszámlálás adatai alapján. Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat. 69. k. 1920. évi népszámlálás. Bp. 1923. M. kir. Közp. Stat. Hiv. 83. k. 1930. évi népszámlálás. Bp. 1932. M. kir. Közp. Stat. Hiv. Az adatok mindenhol Pécs nélkül értendők. Az 1920-as népszámlálást csak 1921. novemberében tudták végrehajtani Baranyában a szerb megszállás miatt. (69. k. III. p.) 9 „Nem szabad tehát, főleg Baranyában kitenni magunkat annak, hogy a pécsi szerb konzulátus, melynek figyelme bizonyára nyelvrokonainak iskolai ügyére is kiterjed, azok nyelvi elnyomásával vádolhasson bennünket." — írta Margitai József a jelentésének összefoglaló részében. Bm. L. 55/1923. alispáni elnöki iratok. 10 Bm. L. 47/11/1922, 55/1923. alispáni elnöki iratok. II Bm. L. 47/IV/1922. alispáni elnöki ir. A Siklóson tett látogatásáról is hasonlóan ír: „Ha tárgyalásokba bocsátkoznám velük, nemzeti öntudatukat felébreszteném, figyelmüket felhívnám jelen helyzetükre s ezzel okot szolgáltatnék az elégedetlenségre és a magyarságba való beolvadás természetes procedúráját megzavarnám." Bm. L. 47/IV/1922. alispáni elnöki ir. 12 Bm. L. 55/1923. alispáni elnöki ir. Ez a módszere már jól bevált a Muraközben, amikor ott tett meg mindent a délszlávok elmagyarosítása érdekében. 13 Bm. L. 288/1922. főispáni bizalmas ir. A szakreferens eljárt ez ügyben a megye főispánjánál is, aki megígérte a segítségét egy délszláv nyelvű „hazafias lap megjelentetésére, azonban erre nem került sor. 14 Bm. L. 288/1922. főispáni bizalmas ir. 15 Rövid áttekintést adunk a szakreferens jelentéseinek összefoglaló részéből. Először arról, hogy Margitai József hogyan látta a délszláv nemzetiségiek helyzetét ebben az időszakban, majd azokat a javaslatait ismertetnénk, melyek azt a célt szolgálták, hogy a délszlávok asszimilációs folyamata meggyorsuljon. (Ezt néhány vonatkozásában már a bevezetőben is említettük.) Első útján (1922) még azt tapasztalta, hogy nagymértékben folynak a délszlávok között az optá-