Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Tegzes Ferenc: A miniszterelnökség délszláv szakreferensének jelentései a baranyai délszlávokról az 1920-as évek első felében

s napszámmal keresi meg kenyerét. Most ez a jövedelmi forrásuk is bedugult, amióta a Schaumburg — Lippe hercegi uradalmakat kisebb középbirtokokká parcellázták. A szerb megszállás idejében jól viselték magukat, amit azzal is bizonyítottak, hogy a jugoszlávoknak megtagadták az adófizetést. Egy gazda sem akadt, aki fizetett volna adót a szerbeknek. Nem optáltak

19 s ki sem költözködött közülük senki sem. A falu népe néhány gör. kel. szerb kivételével, róm. kath. vallású. Egy siklósi ferenczrendi atya jár ki minden vasár és ünnepnap misézni, kiért a hívek küldenek kocsit. Iskolájuk róm. kath. felekezeti. Tanítójuk Komlósi Márton, 29 év óta működik a faluban. A tanulók száma 70. A szerbek a tanítót a megszállás idején Siklósra hurcolták és lecsukták, mert szerbellenes propaganda-iratokat terjesztett a nép között. Az iskola tanítási nyelve magyar. Horvátul olvasni, írni és a hittant tanítja. A megszállás idejében csak horvátul volt szabad tanítania. Az iskolában összegyűlt számos sokác gazdát, mert a megszálás alatt hívek maradtak a magyar hazához, ministerelnökúr nevében megdicsértem, amivel nagy örömöt szereztem nekik. Panaszuk az, hogy a demarkációs vonal miatt nem mehetnek a sellyei uradalomhoz tartozó Lanka erdőre fáért. Eddig ugyanis onnét szerezték be fűtőanyagukat. Az erdőben az uradalom részére segítettek fát kitermelni, ezért és egyéb gazdasági munkáért fahulladékot kaptak. Most ettől elesnek, mert az erdő jugoszláv területen fekszik. A nép a hercegi uradalmak parcellázása folytán elesett eddigi jövedelmétől, mit napszámos munkával keresett meg. A közelfekvő középbirtokok: dr. Sághy Gyula 60, Földi István 30, Domoráí József 45, Micsinger 120 hold, stb., földje nem szorult az ő munkájukra, egyéb birtokok pedig jugoszláv területen fekszenek. Szükséges volna a földművelésügyi, a jóléti, vagy a kereskedelemügyi minister úr figyelmét felhívni erre a jóravaló népre, hogy szakegyént küldjön ki, a megélhetési viszonyok tanulmányozása végett s valami foglalkozás révén javadalomhoz juttassa, nehogy kénytelen legyen Jugoszláviához átvándorolni. ÁTA

20 292221 Áta faluban március 22-én délelőtt voltam. Ennek a falunak 3/4 része sokác, 1/4 része német. A sokácok az egerági rk. plébániához tartoznak, a németek ágostai evangélikusok s részben babtista vallásúak. A sokácok az egyháziakban ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint az előző két falu sokác lakosságára nézve már volt szerencsém jelenteni. Litániát vásár- és ünnepnapokon lanítójuk az iskolában tart részükre, melyen főleg az asszonyok és leányok jelennek meg. Iskolájuk jellege rom. kath. felekezeti. Tanítójukat Terbócz Bélának hívják, beszél sokácul is. Az iskola tanítás nyelve a magyar, de a 3-ik osztálytól kezdve az olvasást, írást és imádkozást külön anyanyelvükön is tanítják úgy a sokác, mint a német gyermekeknek heti 2 órán, még pedig akként, hogy az anyanyelvi oktatásra szánt heti 2 óra közül az egyik órán a sokácok horvátul olvasnak, addig a német tanulók németül írnak, a másik órán pedig a németek olvasnak, a sokácok írnak. A sokác gyermekek más horvát könyv hiányában a zágrábi olvasókönyvet használják. A tanító állítása szerint úgy a férfiak, mint az asszonyok tudnak magyarul. A nép teljesen meg van elégedve az iskola tannyelvével s azzal, amit anyanyelve tekintetében az iskola gyermekeiknek nyújt. A nép bemondása szerint a megszállás idejében a szerbekkel nem volt bajuk, mert a hatóságok rendeleteit teljesítették. A szerbeket nem szerették, mert ők mindnyájan anyahazájukhoz húztak. Jártak köztük is lázítók, de sem optiós, sem pedig más nyilatkozatot nem írtak alá. Bíztak abban, hogy előbbutóbb visszakerülnek magyar hazájukhoz. A népnek semmi kívánni valója nincs. Meg vannak elégedve helyzetükkel, tanítójukkal és a jelen viszonyokkal. Megdicsértem hazafias magatartásukat. A fent előadottakból következőleg erre a falura nézve más intézkedésre nincs szükség, mint a zágrábi iskolai könyveknek hazafias könyvekkel való felcserélése. i 923

22 Áta község viszonyait április hó 9-én tanulmányoztam. Ennek a községnek 2/3-a horvát, 1 /3-a német anyanyelvű, 40 magyar is lakik a faluban. A lakosok a községi bíró, tanító és állomásfőnök szerint: békés, nyugodt, szorgalmas, hazafias érzésű emberek, kik nem is gondolnak arra, hogy Jugoszláviába költözzenek ki. A faluban néhány idősebb férfi és asszony kivételével mind tudnak magyarul. A nem-magyar aj-