Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában

feltalálhatja szavait a székely és a baranyai, a rábaközi és tiszamenti, a hegyaljai és Dráva melléki magyar." — A Pécsett töltött utolsó éveit őrzik az alábbi szép sorok:,,.. a Mecseket gyakran öszve járta, megfordult jelesb orvosoknál, és kuruzsló asszonyoknál, mindenütt a füvek neveiről és hasznairól tudakozódván."

72 Bár életének nagyobbik részét a Tolna megyei Ertényben töltötte s csak 66. évében jött Pécsre kanonoknak Juranics László (Értény 1765. június 22 — Pécs, 1850 dec. 12) — mégis szólnunk kell róla, mert jelentős szerepe volt a magyar irodalom és a magyar írók népszerűsítésében és a magyar nyelv iskolán kívüli és iskolai terjesztésében. Életrajz írója azt írja róla, hogy már fiatalon a virágzásnak indult magyar literatúrának barátja lévén, inkább a literátorok ismeretségét és barátságát vadászta, mint a nagyurakét.. ."

73 Juranics tüzes magyarnak vallotta magát, mert a magyar viselet terjesztését, a magyar nyelv ápolását, a magyar könyvek olvasását igyekezett előmozdítani. Magyar könyveit lányoknak ajándékozta, hogy olvasásához szokjanak és büszke volt arra, hogy a magyar papok mentésen, kalpagosan járnak, még a veszprémi és pécsi káptalan is így vonul templomba. Nemcsak olvas, hanem rendszeresen veszi az Aurórát, járatja a Tudományos Gyűjteményt, könyveket terjeszt és jelentős anyagi összegekkel támogatta az irodalmat.

74 Sokfelé ágazó patronusi tevékenységét felsorolni sem könnyű. Mindenesetre tudjuk róla, hogy árulta Kisfaludy Sándor könyveit és káplánjával közösen 300 forintot adtak művei árába. Az alábbi sorokban pedig maga Kisfaludy Sándor köszöni meg a füredi színházra küldött jelentős összeget: „Vettem Főtisztelendő Kanonok Úrnak Kelemen kanonok úr által hozzám utasított igen betses, úri levelét a hozzá mellyékelt 200 forinttal együtt." Őszinte hazaszeretetét értékelve határolja el Juranicsot azoktól, „...kik fenn hangon szólnak, javainak, bírálnak, ditsérnek, gyaláznak; de ön magok vagy semmit, vagy tsak keveset tesznek.. ."

75 Ihász György Magyar Nyelvtanát Juranicsnak, ,,... mint a magyar nyelv buzgó kedvelőjének, s lelkes pártolójának" ajánlva adják ki 1846-ban Székesfehérváron. Ugyancsak az ő támogatásával jelenik meg Radenics György bölcsészet és törvénytanár 1845-ben befejezett statisztika elmélete. „Az öt európai nagyobb statusok, úgymint: Orosz és Austriai birodalmak, Frankhon, Angolhon és Poroszország... vázlatával, táblákban;" Pécsett, 1848-ban. A nagy élmény természetesen Batsányi volt, a gyermekkori barát, akiért 6 évtizedes levelezésük alatt minden áldozatra hajlandó volt. Ezek között talán a legnagyobb maga a kapcsolatfelvétel volt, hiszen a Szent Szövetség éveiben nem mertek hozzá közeledni az emberek, önszántából csak ő kereste meg leveleivel. Szorgalmas levelezésével ő teremtette meg és tartotta fenn a kapcsolatot a linzi száműzött és a dunántúli írói tábor között. A Batsányihoz írott levelek legkedveltebb témája a Neologusok elleni harc. Batsányinak a Magyar Tudósokhoz írt felhívása után, boldog örömmel írja barátjának Juranics: „Szent a tzél, jeles az iparkodás, mindenütt tünteted szépízlésednek, tudományodnak., magyar lelkednek nyilvánvaló jelenségét. (!) Szükséges, sőt elkerülhetetlenül szükséges, hogy azok a nyelv igyében garázdálkodó Báchánsok más vélekedésre térhessenek. Meg egyezel velem gondolatban, én is darab időtül fogva boszonkodom sok társoimmal edgyütt a nyelvrontók ellen." Hátrább már arról ír, hogy a neológok „... Faludihoz s más jelesebb írókhoz menjenek iskolába legelőbb is magyarul tanulni."

7C Másszor meg a magyar folyóiratokról ír ilyen stílusban: „Nem tudom láttad-e az idei Aurórát, képjeire és szép ki adására nézve jeles. Kis Faludi Sándor annak is ékessége, versek közül is vannak jók. ... De a prosa egy átalyában otsmán, többször hozzáfogtam olvasásokhoz, de hasztalan, már Kazinczyt is meghaladják bolondoskodásban. .. ,"

77 A magyar nyelv iránti szeretete arra is rábírta Juranicsot, hogy szintén rendszeresen foglalkozzék könyvterjesztéssel. Amikor megjelent Batsányi verseinek első kiadása, azonnal vállalkozott a terjesztésre. „Én, mint rendelted, — írja — híven eljárok, mind elszéllesztem, mind pedig a szegényebb tanulóknak is rendelésed szerint juttatni fogok, ide számlálván