Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában

HADI ' Ms MAS NEVEZETES TÖRTÉNETEK. HARMADIK SZAKASZ. BÉ TS B E N i 7 v » „Hadi és más nevezetes történetek" első oldala. F: Keresztény J. kért, s rendszerint igen szerény a kérésekben. A megyékben zajló eseményekről megküldött, s gyakran nyomtatásban is megjelent sokféle átiratot, baráti tájékoztatót, elaborátumot legtöbbször a közgyűlésen is bemutatják, ugyan, de gyakran egyszerűen ad acta helyezik. Megvitatják pl. azt az átiratot, amelyben a Baranyánál is tarkább nemzetiségi összetételű „Nemes Torontál Vármegyének közönsége a Hőnyi Nyelvnek terjedésére czélzó Intézetjeit a kölcsönös egyetértés végett tudományul megküldi", „s azt a másikat is, amelyben Esztergom" .. ..költsönös és bizodalmas egyetértés végett közli" intézkedéseit.

20 Még azt is megteszik, hogy a szomszédos Verőcze Vármegyének a magyar nyelv tárgyában készített átiratáról a jegyzőkönyvben túláradó szavakkal emlékeznek meg,

21 de itthon a nemzeti nyelv vonatkozásában nem kezdeményeznek alapvető változást, hanem csupán az elkerülhetetlen ad hoc igazgatási feladatok megoldásával foglalkoznak. Nem engedélyezik, pl., hogy mohácsi görög mester emberek céhbeli privilégiumot szerezzenek, mert „a czéhbeli privilégiumoknak vallás béli különböztetések a honni törvény lelkével és a felsőbb rendszabásokkal ellenkeznek" és arra utasítja őket, hogy „magokat valamelly fennálló czéhhez kaptsolják és egyesüljenek."

22 Gondoskodnak arról, hogy Czirer Antal megyei orvos magyar nyelven beadandó jelentéseihez magyarul szerkesztett tabellákat készítsenek, stb.

23 Egyetlen más megyéből érkező ösztönzésről tudunk, amelyet realizáltak Baranyában. Az első lépést Pécs város tanácsa tette meg. Arról van szó, hogy Pest megye megküldte