Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában

7 Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Bár története. Dunaszekcső 1975. Pécsi Szikra Nyomda 249-255. p. 8 Ezen elvadult területek egyikére utal vallomásában Marim Lipovacz 1743-ban: ,,Tudgya igenis a Tanú, mint az De eo Utrumban bővségessen le vagyon írva légyen Lipovának Marok között határa az régi Lipovai Malom helig ily formán, úgy mint: az erdőben egy bizonyos Két ágú régi uttul, melyet a Ráczok Marodinszki útnak neveznek azon okbul, hogy egykoriban Lipovaiak maródi, az az Beteges németeket vévén Tötösre az erdőben ell téveledtek egy sűrűben a holott sehova sem tudtak menni, hanem irtani kölletett nékiek - • •" Bm. L. Inquisitiones III/86 1743 9 A hajón vagy tutajon érkező telepesek baranyai kikötőhelyei a következők voltak: Dunaszekcső, Bár, Mohács és Kiskőszeg, valamint a Tolna megyei Tolna. 10 Már az első telepesek is megkapták az adókedvezményt, pedig III. Károly hivatalos törvénye csak 1723-ban látott napvilágot. Az 1723 évi törvény 103. cikkelye, mely ,,Az ország benépesítéséről" címet viselte, rendelkezett a telepítésről. A törvénycikk kimondja: ,,Ő legszents. felsége jóságosan meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert 6 éven keresztül minden közadó fizetésétől való mentesség feltétele mellett az országba hívhassanak, és hogy e szabadságot országszerte kihirdethessék. 1. §. Hogy pedig ez iránt a nyílt parancsokat a római szent birodalomban s Ő legsz. felsége szomszéd országaiban és tartományaiban kihirdethessék: ezt az említett szent birodalom, s a szomszéd országok és tartományok rendéivel kell elhatározni." 11 Hidas, Lánycsók, Mecseknádasd szerb illetve magyar lakosságának az elfogyása a legjobb példa arra, hogyan terjeszkedtek a német telepesek a magyarok és a délszlávok rovására. (Bezedek, Szajk, Bár, Kernend stb.) 12 Bm. L. Concriptio Domestica 1719, 1720. 13 Némethidas és Németszék 14 Az első német telepes községek közül 11-nek van datált pecsétje. A betelepedés és pecsétkészítés két évszámának összevetése is azt bizonyítja, hogy a két jelentős esemény között minden esetben több év, esetleg évtized telt el. a falu neve a németek betelepedése a pecsét évszáma Lovászhetény 1719 1755 Fazekasboda 1719 1724 Szajk 1719 172x Nádasd (Mecsek-) 1719 172x Mágocs 1719 1769 Béremen d 1721 1738 Hímesháza 1720 1755 Szabar 1719 1740 Várasd (Apát-) 1719 172x Féked 1725 1786 Geresd 1725 1788