Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: A baranyai német lakosság betelepedése és ennek tükröződése a községek hivatalos pecséthasználatában

2. Letelepedés (e kettő között különbséget kell tenni. A németek ugyanis a kapott adókedvezmény lejárta után a legtöbb esetben ismét fölkerekedtek, s újabb birtokosnál, újból kedvezménnyel telepedtek le. Ezt a lehetőséget sokszorosan ki tudták használni — Bár

7 3. A szántóterület kemény munkával történő növelése. A harmadik folyamat együtt járt az uradalom folyamatos behatolásával, a telepes falvak fokozott függésbe kerülésével. Ennek a folyamatnak egyik láncszeme volt a falusi igazgatás megszervezése. A rendeletileg nem kötelezett, de nélkülözhetetlenné váló községi pecsét vésetének elkészítésekor ez a folyamat mint életük legfontosabb eseményének ábrázolása rá került a pecsétjükre. A szántóterületek növelése hatalmas erdőírtással járt együtt. A telepeseknek nagy erőfeszítésébe kerülhetett, míg az elvadult területeket ismét termővé tudták tenni.

8 Nyilvánvalóan ez a jelentős munka belekerült a pecsétek vésetébe is. A pecsétek rajzolatában gyakran megtalálható az erdőt jelképező hatalmas fa, nem egyszer fejsze, vagy fejszét emelő, esetleg a vállán tartó ember. Gyakori a favágás munkájának ábrázolása, fatörzsbe vágott fejsze, vagy kivágott hatalmas rönk. Mindez természetesen még azt is jelenthetné, hogy a lakosság foglalkozása a favágás, erdőmunka volt, azonban e pecsétképekben ezek mellett a mezőgazdaságot jellemző szerszámok, illetve termények is megtalálhatók. A megrendelés alapján a vésetei készítő mester nyilván így kívánta jelezni azt a folyamatot, mely az erdőirtástól a föld feltörésén keresztül a szántóföld művelésig vezetett. Ezt a folyamatot a legjobban Gödre három pecsétje példázza. Az első pecsét dátumozatlan, de még a 18. században készült, mert egy 1789-es keltezésű iraton található. Pecsétképében egy álló alak látható, amint kezében növényt tart. Az alak mögött fa áll. A második pecsét 1799-es keltezésű. Ezen három domb látható. Az elsőn a rovátkáit véset azt jelzi, hogy ez a terület már szántó, a második domb bokros, a harmadikon egy jellegzetesen német ruhába öltözött ember fát vág, előtte tuskó fekszik. A folyamat betetőzése a harmadik pecséten látható, mely 1808-ban készült. Itt is 3 domb látható, fa és bokor már egyiken sincs, mindhármon — jelképesen — egy-egy karózott szőlő látható 4—4 fürt szőlővel. Gödre pecsétjei mellett más községeknél is megtalálható a fa, favágó ember, fejsze, vagy a kivágott rönk: Boda, (Fazekasboda) és Várasd (Apátvarasd) 1724-ben készült pecsétnyomóin stilizált fa, Hímesházáén (1755) szekercét emelő alak látható. Hímesháza pecsétje jellemzően példázza azt a folyamatot, mely az erdőirtástól a szántóföld feltöréséig tart. A jellegzetes német ruhába, térdig érő nadrágba, harisnyába, gombos hosszú kabátba, öltözött kalapos alak csoroszlyán áll, és a vállán hatalmas szekercét tart. Másik kezében 3 szál kalász látható. A letelepedés, illetve az ezzel járó hatalmas munka tehát jelentős nyomot hagyott korai községi pecsétjeink rajzolatán. Le kell azonban szögezni azt is, hogy ez nemcsak a német telepesekre vonatkozik, hanem ugyanolyan mértékű a magyaroknál, de kisebb mértékű a délszlávoknál. Mely községek pecsétjeiben található az irtásos földművelésre utaló ábrázolás? Elöljáróban le kell szögezni azt, hogy ezek az ábrázolások a következők lehetnek: fa, balta, favágás és mindezek mellett a földművelésre utaló jelek: búzakalász, ekevasak, csoroszlya, sarló, gabonák, szőlő, szőlőfürt stb. Falu neve Dátum Pecsétkép Apátvarasd 1724 Búzatábla előtt nagy fa. Fazekasboda 1724 Baltát emelő férfi, előtte fa Gerde Nagy lombos fa Godisa Nagy fa, fejsze, ekevasa Gorica Csép, gereblye, fejsze