Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK 18—19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - L. Imre Mária: Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához

Jellegzetes német házhomlokzat, táblás ablakokkal Mecseknádasdról F: Lantos M. 1737—1749-ig nem jegyzik külön az özvegyeket. Ez csupán a névsorból következtethető ki. Az állatállomány esetében 1727-től számottevő az igavonó ökör használata, a németség körében. Az őslakos magyarok lóállománya 1727-től mutat csökkenő tendenciát. Eltérő számadatot kapunk a disznótartásra vonatkozóan is. A németeknél az első családok megtelepedése után szemmel láthatólag megnől a disznótartás fontossága. (A foglalkozást számbavevők 1728— —32-től már feljegyeznek pásztort — uradalmi pásztort is.) A szőlőtermés egyenletesen növekvő számadataiból kitűnik az 1748—49. év magas, 543 akó bora, ill. az utána jelentkező (133 akóval jelzett) rosszabb termésű esztendő (1752). A 18. sz-i faluképhez hozzátartozó malmok száma a németek betelepedése után ugrásszerűen megnől. 1720-ig egyetlen szárazmalmot jegyeznek fel az összeírok. Tulajdonosa magyar.