Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Sándor László: Uradalmi leírások a Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltárában (1809,1843.)

87 A 6 évvel későbbi 1815 évi malomösszeírás is említést tesz a 3 malomról, de tulajdonosként negyedes részben Kovács Józsefet, ötödös részben Hart Jánost és ismételten negyedesi tulajdonos részben Kovács Jánost adja meg. Minősítés szerint mindhárom harmadosztályú nem szitás malom volt. Kovács Józsefé egy kerekű 7 suchos (1 sukk = a két ököl és az egymás felé fordított 2 hüvelykujj együttes hossza) Hart Jánosé egy kerekű 8 suchos és Kovács Jánosé úgyszintén egy kerekű 8 suchos (Bm. L. Malomösszeírás Lothárd 33/1815, 34/1815, 35/1815 sz.) 88 Ld. a 22. és 23. számú jegyzeteket a harmadik classisokra vonatkozóan. Rétje 1808-ban másodosztályú minősítésű volt. (Bm. L. B—M. lev. 180. cs. 1808 év) 89 Házas zsellérek a községben 7,53 %-ban voltak. 90 Személy. 91 1812-ben 23 katolikus, 302 helvéciai, 1828-ban 53 katolikus, 481 református és 8 zsidó, 1839ben 97 katolikus, 380 helvéciai és 6 zsidó élt a községben. (Forrásanyag: Schematismus 1812. p. 26, Ludovicus Nagy: Notitiae Politico-Geographico Statisticae 1828. p. 54, és Schematismus 1839. p. 56 valamint 174.) 92 1815-ben a malmot árendában Orbán Mihály használta. A szitával ellátott másodosztályú malom 2 kerekű 10 suchos (sukkos) volt. (Bm. L. Malomösszeírás. Magyarpeterd 56/1815 sz.) 93 Ld. a III. classisokra vonatkozó 22. és 23. számú jegyzeteket. 94 Pécsdevecser. 1812-ben 224 katolikus és 3 zsidó, 1829-ben 250 katolikus, 1839-ben 1 magyar és 254 német nemzetiségű lakta. A házaspárok száma 1839-ben 70 volt. (Schematismus 1812. p. 26, 1829. p. 49, 1839. p. 57. valamint 166.) 95 Romos állapotban levő templom toronnyal már 1701-ben is volt. (Nagy Lajos: A Baranya megyei bólyi uradalom népessége és javai 1701-ben. Baranyai Helytörténetírás 1978.) 96 Az 1815 évi malomösszeírás állítása szerint az egyik malom ötödös tulajdonosi részben Márk Gerlaché. Ez 2 kerekű 9 suchos (sukkos) szitás malom, és a második osztályba tartozik. A molnár ezen kívül 2/4 hold (600 •) földet mint javadalmat is birt. (Bm. L. Malomösszeírás. Devecser 121/1815). A másik létező és 1815-ben összeírt malmot Joseph Sultz árendában használta. A kimutatás szerint ez csak 1 kerekű 9 2/4 suchos (sukkos) szitás malom, amely szintén a második osztályba tartozik. Sultz József a malombérleten kívül 1 kaszás réttel is mint javadalommal birt. (Bm. L. Malomösszeírás. Devecser 42/1815 sz.) 97 Ld. a II. classisokra vonatkozó 22. és 23. számú jegyzeteket. 98 Kiskassa. 1812-ben 510 katolikus és 8 zsidó, 1829-ben 761 katolikus, 3 helvéciai és 6 zsidó, 1839-ben 1 magyar, 615 német katolikus, 2 helvéciai és 12 zsidó lakta a községet. 1839-ben a katolikus vallásúaknál a házaspárok száma: 98. (Forrásanyag: Schematismus 1812. p. 27, 1829. p. 49, 1839. p. 57 és 171.) 99 1779-ben épült. (Schematismus 1963. p. 40.) 100 „A Pécsi járásban találtatott Molnároknak, Malmok hasznaira, és Birtokaira, s minden Javadalmakra nézve öszve írása 1815-ig Esztendőben" című levéltári forrásunkban (Bm. L. Malomösszeírás. Kassa. 120 (1815 sz.) azt találjuk, hogy a kettő kerekű 8 5/8 suchos (sukkos) másodosztályú szitás malom ötödös tulajdonosi részben Maár Jánosé. A molnár kettő negyed hold (600 • ) földet és 3 kaszás rétet, mint javadalmat is bírt. 101 Az egy kerekű 16 suchos (sukkos) másodosztályú szitás malmot árendában Johan Pruszt használta. 1/2 hold földjavadalmat bírt. (Bm. L. Malomösszeírás Kassa. 41/1815 sz.) 102 Ld. a classisokra vonatkozó 22 és 23 sz. jegyezeteket. 1808-ban rétje és szőlője harmadosztályú besorolást kapott. (Bm. L. B—M. lev. 180. cs. 1808 év). 103 1812-ben 311 katolikus, 1 ágostai és 3 zsidó, 1829-ben 391 katolikus, 5 görög nem egyesült szertartású és 4 zsidó, 1839-ben 343 német nemzetiségű katolikus és 3 zsidó lakott a községben. 1839-ben a katolikus házaspárok száma: 62. (Forrásanyag: Schematismus 1812. p. 27, 1829. p. 49, 1839. p. 57 és 176.) 104 Villánykövesd. 105 Újpetre. 106 Ivánbattyán 107 Ld. a classisokra vonatkozó 22 és 23 sz. jegyzeteket. Palkonya földje 1808-ban másod, rétje harmad és szőlője első osztályú minősítést kapott. (Bm. L. B—M. lev. 180. cs. 1808 év.) 108 Az összeadás téves. A helyes eredmény: 2512 5/8 hóid. 109 Ráczpetrén (Újpetre) 1812-ben 848 katolikus és 5 zsidó, 1829-ben 936 katolikus és 9 zsidó, 1839-ben 7 magyar, 937 német nemzetiségű katolikus és 8 zsidó lakott. 1839-ben a katolikus vallásúaknál a házaspárok száma: 152. (Forrásanyag: Schematismus 1812. p. 26, 1829. p. 49, 1839. p. 57. és 160.) 110 A plébánia 1743-ban létesült. (Schematismus 1963. p. 39.) 111 1763-ban épült a templom. (Schematismus 1963. p. 39.) 112 Az iskola építési idejét nem ismerjük. Brüsztle: Recensio 4 k. 263—270 oldalai között megemlíti