Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Sándor László: Uradalmi leírások a Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltárában (1809,1843.)

34 7,5 méter széles. 35 A jobbágyteleknél a második classis miatt 24 (1200 •) hold szántóval és 10 kaszálóval számoltak. (Bm. L. B—M. lev. 180. cs. 1808. év) Ld. a 22. és 23. sz. jegyzeteket. 38 A falu 15,47 %-a volt házas zselléri viszonyban. Id. a 24. jegyzet instrukcióit. 37 A község 15,47 %-a volt hazátlan zsellér. Ld. a 24. jegyzet instrukcióit. 38 1 785-ben Borjádon 54 katolikus élt, akik részben magyarok, részben németek voltak. A községben görögkeleti pópa működött 791 hívővel, akik közül 541 az anyaegyházhoz és 250 a pócsai leányegyházhoz tartozott. Borjád lakói a megjelölt időben szabadköltözködők. 71 ház volt, s egyegy házban 2—3 család lakott. A régi házak fából, az újak vert falból és nyers téglából készültek. A nyers téglát a szomszédos németektől vették ezrenként 2 forintért. Forrásanyagunk szerint a községen a Karasso folyik keresztül, amelyen 3 urasági malom van és 2 kerekűek. (Nemzeti Múzeum Bp. Descriptio physicopolitico etc. Com. Baranyensis 289. Fol. Lat. I. 163—5.) 1812-ben 58 katolikus, 385 görög nem egyesült és 6 zsidó lakott Borjádon. (Schematismus 1812. p. 25.) 1839ben 6 magyar, 223 német, 18 illir katolikus és 864 görög nem egyesült szertartású, 6 helvéciai, valamint 3 zsidó élt a községben. (Schematismus 1839. p. 55 és 164.) 39 3,80 méter széles. 40 A jobbágyteleknél a második classis miatt 24 (1200 •) hold szántóval, és a rét első osztályú minősítése miatt 8 kaszálóval számoltak. (Bm. L. B—M lev. 180. cs. 1808. év.) Ld. a 22 és 23 számú jegyzeteket is. 41 1812-ben a lakók száma 259 katolikus és 7 zsidó volt. (Schematismus 1812. p. 25.) 1829-ben 328 katolikus, 52 házaspár ismeretes (Bm. L. Canonica visita Németbóly 1829. Sectio II. Caput I.) 1839-ben 294 katolikus német, 58 házaspár és 15 zsidó lakott a községben (Schematismus 1839. p. 55 és 171.) Számítások szerint 1 konstans családlétszám : 5,68 fő. 42 1755-ben épült (Bm. L. Canonica visita. Németbóly 1829. Sectio III. Caput L 2. §.) 43 5,68 méter széles. 44 A jobbágyteleknél az első osztályú minősítés miatt 22 (1200 •) hold szántóval és 8 kaszálóval számoltak. Megjegyezzük, hogy 1 évvel korábbi felmérésben Kisbudmér földje másod osztályúnak volt minősítve (Bm. L. B—M. lev. 180. cs. 1808 év.) Ld. a 22 és 23 számú jegyzeteket. 45 A község 28,5 %-a volt házaszsellér. Ld. a 24. jegyzetben foglaltakat is. 46 A hazátlan zsellércsalád százalékos megjelenése 2,19 %. Ld. a 24. jegyzetet. 47 A Schematismus 1812 év 19. oldalán azt találjuk, hogy a községben 341 katolikus és 2 zsidó élt. 1830-ban a Canonica visita Villány 1830 Sectio II. Caput I. felsorolása szerint 336 fő és 66 házaspár van a községben. Ugyanekkor 12 görög nem egyesült szertartású is volt a faluban. 1839-ben 299 katolikus német, 69 házaspár lett összeírva, valamint 12 zsidó. (Schematismus 1839. p. 42 és és 170.) 1 konstans családlétszám: 4,71 fő. 48 A Baranya megyei Levéltár őrzésében levő Canonica visita Villány 1830. Sectio III. Caput I. 2. §. állítása szerint kb. 1797-ben alakították át a görög nem egyesült szertartású templomot katolikus templommá. 49 3,78 méter széles. 50 A jobbágyteleknél a második osztályú minősítés miatt 24 (1200 •) hold szántóval és 10 kaszálóval számoltak. A szőlő a harmadik osztályba tartozott. (Bm. L. B—M. lev. 180. cs. 1808 év.) Ld a 22 és 23 számú jegyzeteket. 51 Jakabfalu (Kisjakabfalva) 15,19 %-a volt házaszsellér. Ld. a 24. jegyzetet. 52 A község 16,57 %-a hazátlan zsellérként élt. Ld. a 24. jegyzetet. 53 1812-ben a lakók száma 346 katolikus, és 4 zsidó volt (Schematismus 1812. p. 19.) 1830-ban 380 ember, 67 házaspár. Ugyanekkor 3 görög nem egyesült szertartású is élt a községben. (Bm. L. Canonica visita Villány 1830. Sectio II. Caput I.) 1839-ben 2 magyar, 342 német anyanyelvű katolikus, 75 házaspár volt Villánykövesden. Forrásanyagunk megemlít 1 ágostai, 7 helvéciai, és 7 zsidó személyt is. (Schematismus 1839. p. 42 és 173.) 1 konstans családlétszám: 5,12 fő. 54 1 780-ban épült. (Brüsztle, Josephus: Recensio universi cleri diocesis Quinque-Ecclesiensis, distincte a tempore amotae in his partibus tranquillitatis, usque ad praesens tempus. 1—4. torn. Quinque-Ecclesiis, 4. kötet p. 854. Továbbiakban: Brüsztle: Recensio + kötet és oldalszám) 55 A jobbágyteleknél a második osztályú minősítés miatt 24 (1200 •) hold szántóval számoltak. A rét minősítése harmad, a szőlőé első osztályú volt. (Bm. L. B—M. lev. 180 cs. 1808 év) Ld. a 22 és 23 számú jegyzeteket. 56 A házas zsellércsaládok százalékos aránya 50,31 %. Ld. a 24. jegyzetet. 57 Háznélküli zsellércsaládok 16,27 %-ban éltek Villánykövesden. 58 1812-ben 114 katolikus, 103 görög nem egyesült szertartású és 2 zsidó volt Ivánbattyán község lakója. (Schematismus 1812. p. 27.) 1828-ban 139 katolikus, 111 görög nem egyesült szertartású lakót ad meg a forrásanyagunk. (Ludovicus Nagy: Notitiae Politico — Geographico — Statisticae. 1828. Buda p. 51.) 1839-ben 4 magyar, 163 német, 12 illir katolikus, 52 görög nem egyesült és 12 zsidó élt a községben. (Schematismus 1839. p. 57 és 170)