Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Móró Mária Anna: Mária Terézia cigány-rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások 1775—1779

Az 5. rovat a lakóhelyre vonatkozó adatokat tartalmazza, itt gyakori, hogy az összeíró üresen hagyja a rovatot, feltételezhető, hogy ezen esetekben is a házak során kívül, kunyhókban, vagy egyéb, előírás-ellenes módon lakókról van szó. Megye 1775 Megye 1777 Megye 1779 a házak 346 90,83 % 192 60,38 % 379 90,89 % sorában más házában 1 0,26 % — — 3 0,72 % községi házban 4 1,05 % 18 5,67 % 13 3,12 % urasági házban — — — 2 0,48% a falun kívül 2 0,52 % 47 14,77 V /0 2 0,48 % kunyhóban 12 3,15 % 46 14,44 % — — nincs adat 16 4,19 % 15 4,74 % 18 4,31 % 381 100,0 % 318 100,0 % 417 100,0 % Siklóson mindenki a házak sorában lakik. A 6. rovat a jogállást vizsgálja, jobbágy-e, zsellér-e, vagy hazátlan zsellér, bír-e telekkel, és mekkorával. Colonus quart. octav. Inqu. f. Inqu. f. n. Subinqu. nincs adat cs. % /0 cs. /0 cs. V /0 cs. V /o cs. % cs. % cs. /0 megye 1 0.3 1 0,3 — — — — 358 93,9 5 1,3 16 4.2 Siklós — — — — 38 70,4 — — 15 27,8 1 1.8 — — 1775. össz. 1 0,2 1 0.2 38 8,8 — — 373 85,8 6 1,4 16 3,6 megye 1 0,3 — —. — 6 1,9 271 85,2 28 8,8 12 3.8 Siklós — — — — 35 62,0 7 12,3 10 17,0 1 1,7 4 7.0 1777. össz. 1 0,2 — — 35 9,4 13 3,5 281 74,9 29 7,7 16 4.3 megye 3 0,8 — 16 3,8 355 85,1 43 10,3 — — Siklós 47 82,5 8 14,5 2 3,5 _ — 1779. össz. 3 0,7 — — — — 63 13,3 363 76,5 45 9,5 — — Ha csak a föld birtoklását vesszük szemügyre, még világosabb a kép: A megyében 1775. 1777. 1779. Siklóson 1775. 1777. 1779. földes 2 cs. 0,52 % 7 cs. 2,2 % 19 cs. 4,56 % földes 38 cs. 70,37 % 42 cs. 73,68 % 47 cs. 82,46 % föld nélküli 358 cs. 99,48 % 311 cs. 97,8 % 398 cs. 95,44 % föld nélküli 16 cs. 29,6 % 15 cs. 26,32 % 10 cs. 17,54 % A családok föld nélküli volta a rendeletek céljával ellentétes, mutatja azt, hogy a megyében — Siklós kivételével — nem gondoskodtak a cigányok jobbágytelekhez juttatásáról, ezzel a beilleszkedés alapvető feltételét nem biztosították, a cigányok továbbra is a falu társadalmának perifériájára szorultak. Ezt bizonyítja a foglalkozást ismertető rovat, legnagyobb számban a kovácsok szerepelnek, utánuk a mezei munkából élők, akik földjük nem lévén, alkalmi, napszámosmunkákból tarthatták fenn magukat. Tulajdonképpen ugyanezt a réteget takarhatja a „keze munkájából él" meghatározás is, községi szolgálatban álló mezőőrök, pásztorok, viszonylag kis számban muzsikusok találhatók köztük. A teknővájók és egyéb famunkákból élők száma és aránya jelentős még, egyéb foglalkozásokból egy-egy akad.