Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

A szántók két mezőben vannak felosztva a jobbágyok közt. 1 p. m. után 2—3 p. m. őszit és 3—4 p. m. tavaszit teremnek. A föld fölösen sok a mai jobbágy létszámhoz képest, úgy hogy föld jutna még 6 jobbágynak, rét pedig 8-nak. Elhagyott vagy idegeneknek kiadott föld nincs, árvízveszély nem fenyeget. Legelő csak annyi van, amennyi a learatott földek és a lekaszált rétek között, meg az erdőben van, de ez elég a mostani jószágállománynak. Rétjeik — 10 sásosat leszámítva, jó szénát adnak. De sok a rét, úgyhogy még 8 jobbágynak jutna. 1 kaszás után 1 kocsi szénát gyűjtenek. Kiadott rét nincsen. De van még vagy 50 kaszás letisztítására hely és lehetőség. Ha a völgyekben is létesítenének réteket, azok néha víz alá kerülnének. A szőlők 1 kapás után 4—5 urna bort teremnek, melynek urnáját 75 dénárért lehet értékesíteni. Többnyire régiek a szőlők, kevés az új s főleg vörös bor terem, inkább, mint fehér. Idegeneknek is van itt szőleje (Vargyas, Szentkirály, Rúgasd, Gerdy, Tésen, Kisasszonyfa). További szőlőtelepítésre nincs hely. Az erdők egy része dombokon magasodik, többi része sík térségen fekszik. Hossza 40, szélessége 20 perc kiterjedésű. Van tölgy, gyertyánfa, de az erdő legnagyobb részét a gyertyán foglalja el. Az uraság által kizárólag a jobbágyoknak engedélyezett tűzifán kívül van itt középszerű építkezéshez való fa is. De ebből még nem volt az uraságnak jövedelme. A makkoltatásból sem lehet határozott jövedelmet kimutatni, mert ritkán terem makk. Malom kettő van, az egyik pataki malom elhagyatott, a másik száraz. Ha a pataki malmot rendesen felépítenék és a töltést egy kissé megemelnék, gyakrabban őrölhetne és hozna némi hasznot az uradalomnak. Hegy, sziget, puszta nincs. AZ ÖSSZEÍRÁSBAN SZEREPLŐ HELYSÉGEK JEGYZÉKE BIRTOKTESTEK SZERINT A püspöki birtoktesten Ürögh — Magyarürögh — ma Pécs része Patacs — ma Pécs része Cserkút Szent Miklós puszta — ma Szentmiklósi szőlőhegy, a Péccsel egyesített Patacs és Cserkút határában Kővágószőlős Töttös — Kővágótőttös Nyáras puszta —• ma Abaliget határában helynév Kökény Keszü Szilvás Pogány Szelleő — Szellő Alsó Imesháza — Hímesháza Felső Imesháza, Páposzd puszta — ma helynevek Hímesháza határának egy-egy részén Lak — ma Geresdlak egyik része Femes puszta — neve elveszett: Geresdlak határában déli irányban fekhetett Geresd — ma Geresdlak egyik része Tóth Jób puszta — Totyop, Geresdlak határának északi részén Marok —• ma Erdősmárok Lancsuk — Lánycsók Gátha és Monyoród — helynevek Lánycsók határában, pl. Gatai rétek Kölked Mohács