Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

Malom: egy pataki malom van, de csak ősszel és tavasszal tud őrölni, máskor nincs kellő vízmennyiség az őrléshez. A hegyek sziklásak és kövesek, de eddig nem volt ebből jövedelme az uraságnak. Sziget, puszta nincs. EGREGY — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. szeptember 11. PPL 23/733. Nr. 4. pg 50-51. Jb 21 + 3; Igá 15 + 23. Sz 202 + 370 (572). R 83+131 (214). Sző 51 + 35 (86). Ár 73'55; Mm 4; Mc 3'40; Mh 0'30; Mk 2'80. A jobbágyok örökösek és örökletesek. Régóta lakott hely. A határ hegyek és völgyek közt terül el. Hossza átlagos lólépéssel mérve 1 óra 40 percnyi, szélessége 55 percnyi. Az értékesítés lehetősége csekély. Az uraság azonban évenkint kb. 57 urna bort mér ki. A szántók 1 p. m. elvetése után 2—3 mérő őszit és 3—4 mérő tavaszit teremnek. A jobbágyok közt két táblában vannak felosztva s a lakosság jelenlegi létszámát tekintve, a zselléreket is beleszámítva, elégséges. Elhagyott vagy bérbeadott föld nincs. Árvízveszély nem fenyeget. Legelő van a pihentetett földek, a lekaszált rétek és az erdők között; a jószágnak elég is. A rétek jó szénát adnak, s ha a szántókkal arányban volnának, még két jobbágynak jutna rét. Egy kaszás után egy kocsi szénát gyűjtenek általában. Külsőknek kiadott rét nincs. Lehetne még vagy 17 kaszásnak valót letisztítani. Árvízveszély nincs. A szőlőkben egy kapás után átlag 4— 5 urna bor terem. Urnáját 75 dénárért lehet értékesíteni. Több a régi, mint az új s inkább vörös bor terem, mint fehér. Idegeneknek nincs itt szőleje, van azonban hely és lehetőség még 15 kapás beültetésére. Az erdő hegyek és völgyek közt húzódik végig. Hossza 56 percnyi, szélessége 25 percnyi. Egyenlő arányban van benne tölgy, bükk. A tűzifát és a jobbágyok házi szükségletére való fát kivéve, nem hasznosítanak semmit, pedig van épület és szerszámfának való bőven. A makkoltatásból eredő összeg nem határozható meg pontosan, mert csak ritkán terem makk. Malom kettő van, két pataki malom, mindegyik után 2 forintot fizetnek a jobbágyok. Ősszel és tavasszal bőven van vize az őrléshez, de az esztendő többi részében nincs. Hegyei sziklásak és kövesek; pillanatnyilag nincs haszon a kövekből és sziklákból. Sziget, puszta nincs. MARTONFA — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. szeptember 13. PPL 23/733. Nr 4. pg 52-52. Jb 15 + 3; Igá 18 + 6. Sz 168 + 704 (872). R 47+107 (154). Sző 45 + 69 (114). Ár 36'88; Mc 3M0; Mh 1'50. A jobbágyok örökösek és örökletesek. A hely régóta lakott. A határ sík fekvésű, de az alacsonyabb dombok táján emelkedettebb. Terjedelme hosszában 35, szélességében 25 percnyi. A termények értékesítési lehetősége a semmivel egyenlő. Az uraság azonban évente kb. 53 urna bort mér ki. A szántók három mezőnyben vannak a jobbágyok közt felosztva. Egy p. m. átlag 2—3 mérő őszit és 3—4 mérő tavaszit terem. A föld a jelen jobbágylétszámhoz viszonyítva sok és 36 jobbágynak lenne elég, viszont a rétek csak 19 jobbágynak felelnek meg. Elhagyott vagy kiadott föld nincs. Árvízveszély nincs. Legelő nincs más, mint ami a pihentetett földek, a lekaszált rétek és a ligetek körül van. De jelenleg elég. A rétek jó szénát adnak, de csak 19 jobbágynak elégségesek. Egy kaszálóról egy rendes kocsi szénát gyűjtenek. Kiadott rét nincs, de van még lehetőség 3 rét letisztítására. Árvízveszély nem fenyegeti a réteket. A szőlők egy kapás után átlag 4—5 urna bort teremnek. Egy urnát 85 dénárért lehet eladni. A promontoriumon több a régi, mint az új ültetésű szőlő. Inkább vörös bort teremnek, mint fehéret. Idegeneknek nincs itt szőleje. Van még 10 kapás beültetésére való hely. Erdő nincs itt. A ligetekből azonban saját házi használatukra szedhetnek valamelyes tűzifát, de nem annyit, amennyi elég lenne, úgyhogy az urasághoz tartozó Sz. Ersébeth erdejéből kell pótolniok a tűzifahiányt.