Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

szon nincs belőlük s a múltban sem volt. A makkoltatásból, mivel csak ritkán terem makk, bizonytalan az évi haszon és így nem is állapítható meg pontosan a jövedelem. Malom nincs. Hegy nincs. Sziget sincs tulajdonképpen, de vannak tavak, amelyeket gátakkal el lehetne rekeszteni, és ha kitisztítanák őket, hálóval is lehetne rajtuk halászni, de csak ha a Dráva kiárad. Az uraságnak nem volt eddig haszna ilyen halászatból. Ezenkívül a T. Pécsi Káptalantól bérlik 4 forintért valamint a kilenced és tized fejében a szomszédos Csősze pusztát illetve ennek egyharmadát; másik két harmadát ugyancsak 4—4 forintért és az említett szolgáltatásokért Luzok és Veithi használja. A puszta földjeiről, rétjeiről és más értékeiről Luzoknál történik részletes említés. Egyébként tartozék gyanánt van ide csatolva ehhez a birtokhoz. Baski puszta fekvése sík, de bokros és csalitos részek váltakoznak rajta. Hossza másfél óra, szélessége egy és negyed óra. E nélkül, szántóik és rétjeik kevés volta miatt, nem tudnának a falubeliek megélni, így erre a pusztára nem lehet más jobbágyokat telepíteni. Az uraságnak egyébként nincs innét más haszna, mint a kilenced és a tized. Magábavéve szántó tekintetében 12, rét tekintetében 14 jobbágy tudna itt megélni. KEMSE — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. július 8. PPL 23/733. Nro5pg 14-17. Jb 10+1; Igá 4+9; Sz 81 + 142 (223). Rét 31 + 47 (78). Ár 22'45; Mc 3'30; Mh 2'70; Mk 6'50. A jobbágyok mind örökletesek és örökösek. Régóta lakott hely. A terület fekvése lapályos ugyan és a Dráva felé mélyen fekvő, de ligetek és bokros részek tarkítják. Hosszúsága 1 óra és 10 percnyi, szélessége ugyancsak 1 óra és 10 perc. Terményértékesítési lehetőség nincs, de az uraság évenkint elad átlag 25 és fél urna bort. A szántóföldek 1 p. m. után ősziekből átlag 2—3 p. mérőt, tavasziakból 3—4 p. mérőt teremnek. Két mezőre illetve forgóra vannak felosztva a jobbágyok között, és úgy tűnik, a jobbágyok mai helyzetét és számát tekintve elégségesek. Elhagyott és külsőknek kiadott földek nincsenek s a helységbe nem is lehet több jobbágyot telepíteni. A Dráva közelsége miatt az áradástól a jobbágyok nem egyszer szenvednek kárt a földeken. Legelő csak az van, ami a szántók, erdők és csalitos részek közt fekszik, de úgy látszik kevésszámú jószáguknak ez elég is. Rétjeik jó szénát adnak és ugyahogy eleget is. Egy kaszás után átlagosan egy rendes kocsira valót gyűjtenek. Külsőknek nem adnak át rétet; nincs szükség arra, hogy rétnek valót irtsanak. A Dráva közelsége miatt sokszor szenvednek kárt a rétek az áradástól. Szőlő nincs. Erdő kevés van éspedig az egész határban szétszórtan, s így hosszát-szélességét nem is lehetett megmérni, bár elég nagy területet foglal el. Kevés a tölgy, a többi fűzfa és fekete nyár. Tűzifának való van elég, szerszámfának vagy épületfának nem jó. így nincs belőle semmi haszon. Mivel a makktermő fa kevés, így ebből sincs különösebb haszon. Malom, hegy, sziget nincs. Gradistye puszta. Az uraság járulékként engedte át a jobbágyoknak, de mivel csupa erdőből és mocsarakból áll, nem alkalmas mezőgazdaságra vagy fűkaszálásra s így nem éri meg, hogy benépesítsék. Van azonban itt egy halászóhely, amelynek hossza 1500 lépés, szélessége 50 lépés a nádast leszámítva. Itt a kemseiek és a szomszédos zalataiaknak a hálóit lehet megtalálni. Ha kitisztítanák, hozhatna valami hasznot az uraságnak is. Pillanatnyilag azonban nincs belőle semmi jövedelem. Mivel itt a fehér és fekete nyárfán meg a fűzfán kívül szépen van tölgyfa is, s bár a makktermés igen ritka, az elmúlt évben is kevés volt, az uraság mégis kapott a helység közösségétől 6 forintot és 50 dénárt. KERESZTÚR — székesegyházi és szemináriumi birtok 1733. július 9. PPL 23/733. Nro 4. pg 18-19. Jb 12; Igá 11+9; Sz 42+93 (135). Rét 16 + 87 (103). A jobbágyok jövevények, újonnan beköltözőitek. A hely 20 évvel ezelőtt népesült be. A határ: A falu maga a Dráva felé épült ki; területe sík, ligetes és bokros részekkel kevert. Hossza