Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

ból 3—4 mérő terem. A föld sok egy jobbágynak, úgyhogy a szántó és a rét is kettőnek szolgálhatna. Elhagyott vagy másnak kiadott föld nincs. Árvízveszély nincs. Legelő csak az erdőben van. A rétek jó szénát adnak. Egy jobbágynak sok ez a rét, elég lenne kettőnek. 1 kaszáló után 1 kocsi szénát lehet behordani. Van lehetőség még 10 kaszálónak a letisztítására. Bő és hirtelen lezúduló esővíz néha elborítja a réteket. A kevés szőlő, ami itt van, egy kapásról 4—5 urna bort terem. Inkább régi ültetésű, kevés az új. Egy urnát 75 dénárért lehet értékesíteni. Idegennek is van itt szőleje, éspedig két rákosinak. További szőlőnek nincs megfelelő hely, hacsak nem irtanak egy részt az erdőből. Az erdő, mivel az egész területet elborítja, nem volt felmérhető. Hegyeken és völgyeken húzódik végig. Van bükk, cser, platán és kőris. A többséget a bükk képezi. Bár van építkezésre alkalmas fa bőven, eddig mégsem ment el ebből semennyi s így nincs az erdőből jövedelem. A makkoltatásból sincs rögzíthető haszon, mert ritkán terem makk. Malom nincs. A hegyek kövesek és sziklásak, de ezekből nincs semmi jövedelem. Sziget, puszta nincs. BARÁTÚR - káptalani birtok 1733. november 18. PPL 23/733. Nr 3. pg 58-61. Jb 20+3. Igá 16 + 4. Sz 226 + 78 (304).R 62 + 86 (148). Sző 53 + 45 (98). Ár 52'91; Mm 1; Mc 3'20; Mh 1*30A jobbágyok örökösek és örökletesek. A hely régóta lakott. A határ erdők és hegyek közt fekszik. Hossza 1 óra 5 perc, szélessége 30 perc. Értékesítési lehetőség csekély, de az uraság évente kimér kb. 30 urna bort. A szántóföld ké

f táblában van a jobbágyok közt felosztva. 1 p. m. vetése után átlag 2—3 mérő terem az ősziekből, és 3—4 mérő a tavasziakból. A jobbágyok jelen létszámához képest kevés a föld; szántó tekintetében csak 13, rétek tekintetében csak 18 jobbágy létezhetne itt. Elhagyott vagy kiadott föld nincs. Árvízveszély nem forog fenn. Legelő az erdőkben, a hegyekben van, de ez elég is. A rétek, 6 sásosat kivéve, jó szénát adnak. De kevés a rét. Csak 18 jobbágynak lenne elég, amint már említettük fent. Egy kaszálóról átlag egy rendes kocsi szénát lehet gyűjteni. Kiadott rét nincs, de lehetőség volna 80 kaszálónak a letisztítására. A lezúduló esők néha vízzel elborítják a réteket, A szőlők egy kapás után átlag 4—5 urna bort teremnek. Urnáját 75 dénárért lehet értékesíteni. Szinte mind régi szőlő. Több a vörös bor, mint a fehér. Hely van akár 100 kapás beültetésére is. Az erdő kiterjedését, minthogy hegyeken és völgyeken húzódik végig és szinte az egész területet körülfogja, nem lehetett rendesen felmérni. Fái: bükk, cser, kőris, égerfa, platán, fehér nyár. Legtöbb azonban a bükk. Az erdő egyedül a jobbágyok tüzelő anyagát szolgáltatja, pedig lenne itt építkezéshez alkalmas fa. De ebből nem volt még értékesítés és haszon. A makkoltatásból sincs, mert makk ritkán terem. Malom: van egy pataki malom. Csak nagyobb szárazság idején áll le. Különben mindig van vize. A hegyek kövesek és sziklásak ugyan, de az uraságnak eddig még semmi hasznot nem hajtottak. Sziget nincs. Puszta: Hertelend. A jobbágyok jobb boldogulása végett Barátúrhoz van csatolva tartozékként. Csupán a kilencedet és tizedet fizetik évenkint. Hossza rendes lólépéssel mérve 30, szélessége pedig 15 perc. Hegyek és völgyek közt fekszik. Szántóinak területe 212 p. mérőnyi, rétjeié 56 kaszáló. Mivel az erdő az egész területen szétszórtan található, nem lehetett pontosan felmérni. Fái: bükk, cser, kőris, éger. Legnagyobb részét az erdőnek a bükk foglalja el. A tűzifát a jobbágyok innét viszik, de van épület és szerszámfa is. Mivel azonban nehezen lehet a fákat megközelíteni, no meg áruforgalom úgy sincs, nincs is innét semmi jövedelem. A hegyek köveiből és szikláiból sincs haszon. Ha ezt a pusztát leválasztanák a falutól, akkor itt a szántókat tekintve 9, a réteket tekintve 7 jobbágy tudna megélni. Még 60 kaszáló területét lehetne letisztítani.