Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

A malom nem hoz semmit, mert ritkán van vize és őrlésre különben is alkalmatlan s így nem is méltó a figyelemre. Hegy, sziget nincs. Puszta: Gát ha. Az uraság tartozékként, a jobbágyok jobb megélhetésének biztosítására kilenced és tized fejében átengedte a lancsuki birtok jobbágyainak. Szántói és rétjei bennfoglaltatnak a falu birtokában. A terület hossza 25, szélessége 10 perc. Erdejének hossza 20, szélessége 6 perc. Van bent tölgy, cser, de a tűzifát kivéve nincs belőle haszon, mivel az ágak le vannak vágva s a fák megcson­kítva. A határ egyébként igen hegyes és völgyes s a szántók és rétek területe sík. Ha a pusztát levá­lasztanák a falutól, szántók tekintetében 4, rétek tekintetében 20 jobbággyal lenne benépesíthető. Monyoród. Ugyancsak kilenced és tized ellenében lett a faluhoz csatolva azonos céllal. Szántóinak és rétjeinek száma bent foglaltatik a faluéban. A terület hosszában 40, szélességében 15 percnyi. Van erdeje, melynek hossza 15, szélessége 10 percnyi kiterjedésű. Van tölgy és cserfája, de a fák nagy részének ágait levágták s a fákat megcsonkították, úgyhogy a tűzifán kívül más haszon nincs belőle. A puszta részben magaslaton fekszik, másik része sík. Ha Lancsuktól leválasztanák, szántók dolgában 6, rétekre nézve pedig 26 jobbágynak befogadására lenne alkalmas. Figyelembe kell azonban venni, hogy e puszták szorosan határosak Lancsukkal és attól el nem választhatók, sőt a jövőben is tarto­zékként ide kell tartozniok a fentebb említett okok miatt, t. i. a rétek és a faizás miatt. Ezért nem le­het az említett két pusztát benépesíteni, hanem Lancsukot lehet 20 jobbággyal megnagyobbítani. KÖLKED — püspöki birtok 1733. augusztus 29. PPL 23/733. Nr 2 pg 62-63. Jb 18-1 1; Igá 11+24. Sz 190+912 (1102). R 16 + 64 (80). Ár 34'65; Mc 0'80; Mh 2'80; Halászat 21'70. A jobbágyok mind örökösek és örökletesek. A hely régóta lakott. Határa egészen sík, a jelenlegi lakások helyén mélyenfekvő, sőt mocsaras. Hossza 50, szélessége 30 perc kiterjedésű. Értékesítési lehetőség nincs. Az uraság viszont évente kb. 34 urna bort mér ki. Néha a szomszédos Duna a birtok halastavait elárasztja s termékenyen megtölti a halastavakat halakkal. Szántói a jobbágyok közt felosztva két forgóban vannak. 1 mérő után átlag 2— 3 mérőt teremnek ősziekből s 3—4 mérőt tavasziakból. A föld sok a jelenlegi létszámhoz képest. De mivel másfelől a rét igen kevés, és ami van, az is többnyire mocsaras, meg sasos és nem ér sokat, mert a tavak közt húzódnak végig, azért több jobbágy nem telepíthető ide. De szántó tekintetében 24 jobbágynak is lenne helye. A terület nagyobb része, a jószág hiánya miatt is, elhagyatott földből áll. Külsőknek viszont nincs a föld kiadva. A földek különben nem szenvednek áradásoktól. Lege/őt eleget találnak a jobbágyok jószáguk részére az elhagyott és pihentetett földeken, meg a sasos és mocsaras területeken. A rétek, mivel mocsaras részek és sasos területek közt fekszenek, alkalmatlanságuk és haszonta­lan voltuk következtében csak 10 jobbágynak elegendők. Ha azonban összevetjük a szántók fölös voltát a rétek hiányával, úgy tűnik mégis, hogy a jobbágyok jelenlegi létszámához képest elegendő a rét. 1 kaszás után 1 rendes kocsi szénát gyűjtenek. Másoknak kiadott rét nincs és nincs lehetőség több rétnek a letisztítására. Mivel a rétek mocsaras területek közt fekszenek és ezek a Dunához közel esnek, gyakran kerülnek víz alá, úgy hogy ezekből alig valami haszna van a jobbágyoknak vagy éppen semmi. Szőlő, erdő nincs. Malom van ugyan egy a birtok területén a Duna-ágnál, amely erre folyik, Mohács városánál, de ez száraz időben nem működik. A száraz idő elmúltával rövid ideig tud csak őrölni, azért a job­bágyok csak akkor fizetik a 2 forintot, ha forog a malom, különben nem fizetnek semmit. Hegyek nincsenek. Sziget nincs ugyan, de vannak halastavak. Ezek közül az egyik a Felseő Három Gyékenyesi tó. Ennek hossza 40 öl, szélessége 25. A másik az Alső Három Gyékenyesi tó, ennek hossza 60, széles­sége 50 öl. A harmadik a Nagy Víz Széli tó, ennek hossza 20, szélessége 10 öl, amint a halászok állít­ják. E halastavakból a jövedelem egyharmadát az uraságnak fizetik s az elmúlt 1732-es esztendőben 21 forintot és 70 dénárt tett ki. Puszta nincs.

Next

/
Thumbnails
Contents