Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

A PÉCSI PÜSPÖK BIRTOKAINAK ÖSSZEÍRÁSA 1733-BAN ÜRÖGH — püspöki birtok 1733. június 22. PPL 23/733. Nr 2. pg 6-7. Jb 17+4; Igá 2+12. Sz 145 + 181 (326). R 96 + 80 (176). Sző 60 [ + 698J + 431 (1129). Ár 80'85; H 3; Mm 1; Gyüm 9'40; Tűzifa 9'2. A jobbágyok egyik része örökös és örökletes, másik része jövevény. A birtok tehát két részből áll: az egyik, a magyaroké, északra az erdők közt fekszik; a másik, a rácoké, délre, a Pécsről Szigethre vezető országút mellett van. Az első, tehát a magyaroké, ősidők óta lakott, a rácoké nyolc évvel ezelőtt népesült be. A határ észak felé nagyrészt hegyes és dombos, közben kis völgyek vannak, amik rétnek számítanak, a dombok pedig földművelésre szolgálnak. A terület hossza 1 óra és 30 percnyi, szélessége 10 percnyi, lólépéssel mérve. Ami magát a helyet illeti: az országút mellen fekszik, kevés a földje és rétje jószág se igen van, csekély az értékesítés és kereskedés. A borból közepes a jövedelem, többnyire maguk a lakók fogyasztják el a bort. Az uraság 220 urna bort mér ki évente. A szántóföldeket táblabeosztás nélkül keverten használják. Egy mérő gabona után átlag két mérő terem, mivel a föld silány és sovány, meg köves. Rozsból, árpából, zabból négy mérő terem. Elhagyott vagy másnak kiadott föld nincs. Árvízveszély nem fenyeget. A föld nem elég a jelenlegi jobbágylétszámnak, csak 13 jobbágy élhetne itt, a rétek tekintetében pedig csak 16 tud itt meglenni. Legelő nincs más, mint ami az erdős és hegyes részek közt akad. Ha a lakóknak lenne több jószáguk, kevés lenne. A rétek egy része zsombékos, nagyobb része azonban jó szénát ad, de azért kevés a jószágállományhoz. Egy kaszás után egy közepes szekérre való szénát gyűjtenek. Bérbeadott rét nincsen más, mint az a 45 kaszás, ami a Kapucsi hagyatékból főtisztelendő Fonyó Sándoré lett. További rétek feltörésére nincs hely és lehetőség. Árvízveszély nincs. A szőlők egy kapásról 4—5 urna bort teremnek, urnáját 75 dénárért lehet eladni, legjobb esetben 1 forintért. A lakók szőleje mind régi ültetésű. Több fehér bor terem, mint vörös. A pécsieknek van itt 698 kapás szőlejük. További szőlőtelepítésre már nincs hely. Az erdő hosszában 6 holdat, szélességében 5 holdat foglal magába, a hegyek és völgyek közt terül el és a nehéz megközelítés miatt alig lehetett felmérni. A tűzifán kívül nem sok haszon van az erdőből, kivéve azt, hogy ebből az erdőből viszik a téglaégetőhöz szükséges fát a pécsiek, amiért az uraságnak évi két forintot fizetnek. Épület- és szerszámfának való nincsen olyan, amit lehetne eladni. A makkoltatásból, bár a makktermő fák az erdő egyharmad részét teszik ki, nincs határozott és állandójellegű jövedelem, mivel csak igen ritkán van makktermés. A malomnak csak ősszel és tavasszal van vize, egyébként annyira elapad a víz, hogy nem lehet őrölni. A területen van még malma a jezsuita atyáknak, a franciskánusoknak, a dominikánusoknak, Kőszeghy Ferenc úrnak, s az ötödik Szily Ferencé, aki csak nemrég vette Horváth Dániel úrtól. Ezekből azonban nem volt még bevétel. Azonkívül volt a püspöki uradalomnak még egy malma, ez lenne a hatodik, ez három évvel ezelőtt magvaszakadás alapján jutott tulajdonába s amely után a molnár évi 50 forintot fizetett árenda címén, de ezt ténylegesen a királyi fiskus tartja birtokában. Hegyei kövesek és sziklásak, de ebből nincs haszon. Sziget, puszta nincs. Jegyzet. A pálos atyák azt állítják, hogy az üröghi Sz. Jakab és Szűz Mária egyházak alapítványához tartozik egy malom, a körülötte fekvő területtel és még más szántókkal és rétekkel együtt. PATACS — püspöki birtok 1733. június 23. PPL 23/733. Nr 2. pg 8-11. Jb 19+4; Igá 23+20. Sz 116+98 (214). R 80+280 (360). Sző 84 [+24] +122 (230). Ár 55'34; Mm 2; Bár 1*41 ; Mh 0'80; Me 5T0. A jobbágyok örökösek és örökletesek. A hely régóta lakott. Határa É felé hegyes és ligetes, hasznavehetetlen völgyek szabdalják fel a köves és sziklás hegyeket. D felé azonban, közvetlenül a házsor alatt, sík a terület. Értékesítési lehetőség alig van, de az uraság évente kb. 30 urna bort mér ki. Szántóit a jobbágyok keverten használják. Kevés is a jelenlegi létszámnak. Csak kilencnek való. De ha a rétek egy részét is szántónak használnák, 19-nek elég lenne és még maradna 29-nek való rét.