Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TELEPÍTÉSI ÉS NÉPESSÉGÖSSZEÍRÁSOK A 17—19. SZÁZADI BARANYA MEGYÉBEN - Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban

A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban FRICSY ÁDÁM Bevezető Az itt magyar fordításban közölt, eredetileg latin nyelven készült s a pécsi klérus minden birtokára kiterjedő birtokösszeírást III. Károly rendelte el 1733. február 10-én kelt intimátumával.

1 Mivel ennek elkészítése késett, a Helytartótanács ismételten sürgette annak mielőbbi elkezdését és elvégzését.

2 Az 1733. június 19-én kelt leiratban aggodalmát fejezi ki afölött, hogy vajon megejthető-e még az összeírás a küszöbön álló aratás előtt, mert addig már igen rövid az idő. A leirat kibocsátása után érkezett a Helytartótanácshoz a pécsi püspök június 15-én kelt levele, melyben jelenti, hogy az összeírás munkája még nem kezdődött el, és ha elkezdik, akkor is legalább 5—6 hónapig elhúzódik. Ez a késedelmezés egyáltalán nem tetszik a Helytartótanácsnak, „akárki is a késés oka". Teljesen helytelen lenne a munkával továbbra is késni s azt ilyen hosszú időre elhúzni. A levél erélyes hangja és határozottsága meglepő, de utasítja az újonnan kinevezett Thurn püspököt, hogy azonnal kezdjék meg és megállás nélkül folytassák az összeírást. Ilyen értelemben intézkedjen a püspök.

3 De ezt a levelet a püspök már nyugodt lélekkel olvasta, mivel közben az összeírás mégis megkezdődött, éspedig június 22-én a Pécs melleti Ürögh birtokon. Amint a püspöknek kellett az összeírást megindítani, úgy az övé volt a felelősség is a gondos végrehajtást illetően. „Ha hiányos lenne az összeírás, ez a hiba Uraságodra hárulna" — írják a Helytartótanácsról a püspöknek 1733. június 17-én.

4 Az összeírás a püspök és a káptalan megbízottjainak közreműködésével történjék s ezeknek alá is kell majd írniok az egészet. Ha a püspök nem az utasítások szerint járt volna el az elmúlt hetekben, javítsa ki, ami hiba történt. Eljárásáról a kiküldendő bizottság előtt számot kell majd adnia. De tulajdonképpen kiknek a birtokát kellett ilyen sürgősen összeírni? „A pécsi klérus" gyűjtőnév alatt az első birtokos a pécsi püspök. Néhány szót kell szólnunk arról a püspökről, akinek tekintélye őrködött az egész munka fölött és aki végső soron is vállalta a felelősséget az összeírás pontosságáért a Helytartótanács és a császár előtt. Gróf Thurni és Valsassinai Antal Kázmér püspöki kinevezését 1733. március 2-án erősítette meg a pápa.

5 Ezt megelőzően igen előkelő egyházi címeket és javadalmakat nyert a császártól, ami azt jelenti, hogy Thurn püspök régóta kedvelt ember volt az udvarnál. A pécsi helyzettel is ismerős volt már, hiszen a király a 80 éves Nesselrod püspök mellé segédpüspökké nevezte ki 1732. május 26-án, s mint ilyen bizonyára tájékozódott a reá váró feladatok felől. Thurn Nesselrodnak 1732. szeptember 29-én bekövetkezett halála után utódja lett a pécsi püspökségben. A püspök 1733 májusában már kétségtelenül Pécsett tartózkodott, de egyházjogi szempontból csupán mint vendég, kit a püspöki helynök időnként felkért főpapi funkciók végzésére. Teljes lelki és anyagi joghatósága csak a pápai megerősítés bullájának kézhezvétele után lépett érvénybe. Főispáni állását azonban, melyet