Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből

forgalom alkalmassá teszi Pécs városát az akadémia felállítására. Javasolta, hogy a bizottság tegyen előterjesztést a kultuszminiszternek az akadémia Pécsre hozatalára. Dr. Hegedűs Lajos szerint az akadémiát Miskolc város hívta meg, letelepedése ott van folyamatban. Dr. Fábián István nem tartotta helyesnek, hogy az akadémia és a Zrínyi katonai akadémia igénybevételére vonatkozó kérést egyidőben terjesszék fel. Elsődlegesen fontosnak az épületek megszerzését tartotta. Dr. Hajdú Gyula nem látta szükségednek, hogy a bizottság foglalkozzon az akadémia elhelyezésének kérdésével. Szerinte ez a városi törvényhatóság feladata. A Nemzeti Bizottság dr. Kassai József javaslatát azzal fogadta el, hogy előzőleg kikéri a városi törvényhatóság véleményét.

74 A határozat, mint tudjuk, nem valósult meg. Pécsett azonban tovább élt a közgazdaságtudományi kar létrehozása iránti igény, ennek köszönhető a kar néhány év előtti megszervezése. III. t Értékelés A Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységét áttekintve tapasztalhatjuk, hogy figyelme szinte valamennyi kérdésre kiterjedt. Az üléseken nemcsak felvetettek egy-egy témát, hanem vita után konkrét határozat született és figyelemmel kísérték a határozat megvalósítását is. Pécs és a megye felszabadulását közvetlenül követő időben elsősorban az oktatás beindítása és folyamatba tétele volt a legsürgősebb feladat. Ebben az időszakban a bizottság többnyire gyakorlati feladatokat látott el. Ezt a fajta tevékenységet indokolta az is, hogy a törvényhatóságok újjáalakítása még nem történt meg, bár az újjáalakítást követően is előfordult konkrét, végrehajtó jellegű intézkedés. Alig telt el fél év Pécs felszabadulását követően, amikor országos problémát is jelentő, elvi jelentőségű ügyek is a bizottság napirendjére kerültek. A paraszt és munkásgyermekek internátusának felállítása a Honvédelmi Minisztérium ellenállása miatt hiúsult meg. A tankerületek beosztásának megváltoztatását maga az idő oldotta meg az egész oktatás igazgatási rendszer megváltoztatásakor. A parasztkollégiumok felállítása és a felnőtt parasztság továbbképzése jogszabályokban rögzített lehetőséget kapott. A végrehajtás módjára a VKM kielégítő módozatokat talált. A szakminisztériumok — esetünkben elsősorban a Földműevlésügyi Minisztérium — is foglalkoztak a megoldási lehetőségekkel. Az egyetemes és egységes közoktatási törvény igénylése jogos törekvés volt. Közoktatási rendszerünk gyökeres átszervezése ezt méltóan igazolja. A legkövetkezetesebb tevékenységet a bizottság a szakközépiskolák megszervezése során fejtett ki. Az egyoldalú, csak mezőgazdasági szakközépiskolák szervezésére való törekvés ugyan utólag kifogásolható, de a földreform végrehajtásának idejében elsődleges fontossága nem vitatható. A szervezés eredményei még a bizottság működésének idejében jelentkeztek. Tevékenységük helyességét az idő igazolta. Jelenleg ugyanis a megyében működik a szentlőrinci, a mohácsi és a selylyei szakközépiskola, a pécsváradi és a villányi szakmunkásképző iskola.