Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Füzes Miklós: Adatok Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéből

Magyar Állami Gazdaasszonyképző Iskola Németbóly. 57 Magyar Állami Gazdaképző Iskola Sellye. 58 Magyar Állami Gazdaképző Iskola Siklós. 59 Magyar Állami Gazdaasszonyképző Iskola Pécs. (rk.) Szervezés alatt állt a jágónaki Gazdaképző Iskola. 60 A mohácsi, siklósi gazdaképző és a pécsi gazdasszonyképző a korábban téli gazdasági iskolaként illetőleg felekezeti gazdasszonyképző (?) inté­zetként működött. Az iskolák megszervezését 1947 áprilisában már befeje­zettnek tekinthetjük. Nem oldódott meg azonban a pécsi leányközépiskola elh-alyezési problémája. Működését ideiglenesen a Kossuth Lajos u. 44. sz. alatt (a régi Lyceum épületben) 1946. szeptember 12-én kezdte meg. 61 A Nemzeti Bizottság és a Földművelésügyi Minisztérium elképzelése szerint végső elhelyezése a Zrínyi hadapród iskolában történik. A honvédelmi mi­niszter a hadapród iskola 4. és 5. számú pavilonját az iskola céljára még 1946-ban átengedte. 62 November 26-án már arról volt szó, hogy az istálló épületét is engedje át egy 100-as állatállományú lefejő tehenészet részére. 63 A leányközépiskola a költözést 1947 tavaszára, húsvét utánra tervezte, 64 ami meg is történt. A költözködéssel kapcsolatos problémák meg sem oldódhat­tak, amikor a Honvédelmi Minisztérium, honvédelmi érdekekre hivatkozva, a leányközépiskola épületeinek kiürítése iránt intézkedett. 65 A kiürítés ellen a Nemzeti Bizottság tiltakozott. Meglepetéssel vette tudomásul, hogy közvet­len a háború után a honvédség fejlesztése fontosabb a kultúra fejlesztésé­nél. Véleménye szerint a HM intézkedése, a múlt tapasztalatai alapján, nem szolgálta a nemzet békéjét. 66 Tiltakozását a bizottság megküldte má­solatban a földművelésügyi miniszternek is. A miniszter a hadügyminiszter­től átiratban kérte a kérdéses ingatlanokat tárcája alá rendelni. A végle­ges átadás ugyanis a szovjet parancsnokság általi kiürítéshez volt kötve, ez pedig erre az időre már megtörtént. 67 A honvédelmi miniszter az Országos Nemzeti Bizottsághoz írt levelében erélyes hangon visszautasította a Baranya vármegyei és Pécs városi Nemzeti Bizottság tiltakozását. Úgy vélte, hogy a bizottság téves úton jár, amikor a honvédelmet és a kultúrát egymással szembeállítja. A demokratikus hon­védség egyik legfontosabb feladatának ugyanis a nemzeti kultúra terjesz­tését tartotta a kiképzés keretei között. Az Országos Nemzeti Bizottság titkár­ságának, azonkívül, hogy a honvédelmi miniszter visszautasítását közölte az ügyhöz csak annyi a hozzáfűzni valója, hogy a pécsi Nemzeti Bizottság a hi­vatalos utat nem tartotta meg. Felhívta, hogy a jövőben a kormányzati szer­vekhez történő felterjesztést rajta keresztül tegyék. 68 Jellemző az ONB okta­tási tevékenységére ez az eljárási kifogás. A Nemzeti Bizottság működésére tulajdonképpen ez a kötetlen forma volt a jellemző és bátran mondhatjuk, hogy szerencsére, mert így gyorsan és viszonylag hatékonyan tudott intéz­kedni. Nem azt vizsgálta, hogy van-e hatásköre és illetősége. Munkáját el­sősorban a célszerűség vezette. Sok esetben a hatásköri és illetékességi el­határolás még nem is történhetett meg. Különösen nem új feladatok felve­tődése esetén. f) A pécsi egyetem bölcsészeti karának visszaállítása Ez a kérdés dr. Győri János előterjesztésében először 7945. június 14-én került napirendre. A bizottság ekkor úgy határozott, hogy a bölcsészkar fel­állítására vonatkozó javaslatot támogatja és azt a kultuszminiszterhez fel­terjeszti 69

Next

/
Thumbnails
Contents