Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

1924. augusztus 7 A „Pécsi Est" tudósítása a katonai felkelésben részt vett bányászok ellen készülő törvényszéki tárgyalásról A pünkösdi forradalom a pécsi honvédtörvényszéken. Pécs, aug. 6. — Már úgyszólván elültek a társadalom lelkében azok a hullámok, amelyeket az 1918-as pünkösdi lázadás kavart fel. Herszényi Zsombor sírját belepték a vadvigok. A háborúk moraja lecsendesült, a hullámok lehiggadásain azonban az igazságszolgáltatás csendben, észrevétlenül kereste a szentjánoskúti tragédia felelőseit. A honvédügyészség a legkiválóbb rátermettséggel, szinte bámulatra méltó munkával derítette fel a pünkösd forradalmának minden részletét. Vádiratában 80 személy ellen emelt vádat, részben gyilkosság, részben lázadás miatt. Takács Mátyás és társai bűnügyében Szabolcs, Pécsbánya, Kasszián és Ullmann-telep bányászai és bányásznői szerepelnek s ülnek a vádlottak padján s rengeteg időt fog igényelni a tanúk kihallgatása is. Váratlanul csapott le az emigrációból visszajöttekre ez a vádirat.

1 A vádirat a 6. gyalogezred lázadását írja le és a budai városi temetőben a katonákkal együtt harcoló bányászokat vádolja. Részletességgel leírja —, amit akkoron a hadi érdekek miatt nem tudhatott meg a város közönsége s amelyről a képviselőház is csak zártan tárgyalhatott

2

. A lázongó katonák küldöttei kimentek a bányatelepekre s ott a béke mellett tüntetve híveket toboroztak maguknak. A munkamulasztás miatt elzavart bányászok kiszabadítására vonult először a folyton növekvő, fegyverkező tömeg. Majd a bányász katonai parancsnokság épületét támadta meg, magával hurcolta Herszényi Zsombor alezredest, Meiszner Miklós századost. A két tiszt halálútja a Sroll-aknától Nagykasziánon keresztül a Szt. János kútig vitt, ahol a honvédek pergőtüze meggátolta a tömeg továbbhaladását. Itt lőtték agyon a két tisztet a bányászok és a 6. gy. e. katonái Míg a többiek, hogy résztvettek a lázadásban, azért kerültek a hadbíróság elé. — Takács Mátyás azzal van vádolva, hogy ő is rálőtt a tisztekre. A főtárgyalás idejét még nem állapították meg. A vádiratot a napokban kézbesítették ki.

:! Pécsi Est. 1924. augusztus 7. (A pünkösdi forradalom a pécsi honvédtörvényszéken) l

1921-ben, a szerb megszállás megszűntekor, a polgári forradalom által kiszabadított forradalmárok, bányamunkások emigrációba mentek a bevonuló ellenforradalmi nemzeti hadsereg elől. 1922-ben, majd 1923-ban mind többen jöttek haza. A pécsi szociáldemokrata pártszervezet vezetősége sokuknak garanciát szerzett. 1923 őszén azonban váratlanul elfogató parancs alapján ismét letartóztatták őket és perújraindítással a vádlottak padjára hurcolták az 1918. október 10-i vádiratban felsorolt bányamunkásokat. Sőt pótvádirat készítésével számuk száz fölé emelkedett. Az egykori forradalmárokat az ellenforradalmi „igazságszolgáltatás" veszélyes bolsevikoknak tartotta és a „régi bűnök" alapján akarta megsemmisíteni őket. 2

A parlament zárttárgyalásáról készült iratokat nem sikerült az Országos Levéltárban megtalálnunk. legrészletesebben a Pécsi Lapok számolt be a tárgyalás és a készülő monstre perről 1924. augusztus 10-i számában. A cikk írója Dr. Csonka György fiatal jogász, újságíró. Tulajdonképpen nem tett mást, mint a vádiratot közölte le szószerint, amelyért perbefogták. (Bm. L. Pécsi Tvsz. ir. 3620/1924.) A terjedelmes újságcikk közlését nem tartjuk fontosnak mivel a korábban e munkában közlésre adott ügyészi vádirattal szószerint megegyezik. Lásd azt e dokumentum gyűjtemény 1918. október 10-i iratában. 37 B. HELYTÖRTÉNETÍRAS 1977. 577