Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

főpostát, a vasúti állomást megszállotta, majd betört a 19. honvéd pótzászlóalj laktanyájába s ott a pénztárt kirabolta.

8 Minthogy a zendülő legénység megfékezésére a felbomlott rend s katonai fegyelem helyre állítására fegyveres ellenerő igénybevétele volt szükséges, evégből a Pécsett állomásozó m. kir. 19. honvéd pótzászlóalj legénysége és pedig 9. menetszázad, a m. kir. 8. honvéd huszár pótszázad s menetszázada, a m. kir, 9. honvéd gyalogezred s géppuskásszázada 8 géppuskával rendeltettek ki. — A fenti csapatokon kívül, mint erősítés Pécsre rendeltettek a m. kir. 9. honvéd gyal. ezred II. zászlóalja 2 géppuskával és 8 BH vadászszázad.

9 A zendülők a fegyveres erő készültségbenléte s fellépte dacára is folytatták a zendülést, felvették a harcot a leverésükre kirendelt csapatokkal, melynek folyamán, mindkét részről többen elestek s megsebesültek. —Ekép a zendülés nyílt lázadássá fajult. — A fegyveres ellenerő gyors fellépése, jelesül a 19. honvéd századok erélyes magatartása következtében a lázadók még a délelőtt folyamán a városból kiverettek s kisebb-nagyobb tömegekben Németbóly—Villány, Mohács irányában elmenekültek.

10 A lázadók magatartása nem maradt hatás nélkül a város polgári lakosságára s különösen nem a munkásosztályra, melyből számosan a lázadók pártjára állottak, fegyvert és töltényt kapva a lázadóktól, azokat fegyveresen segítették s az utcai harcokban tevékeny részt vettek.

11 De különösen nem maradt hatás nélkül a lázadók forrongása a várostól k. b. 1 órányi távolságra levő Pécsbányatelep bányász lakosságára. Az amúgy is állandóan elégedetlen elem a legteljesebb mértékben azonosította magát a lázadók magatartásával s azokhoz csatlakozva tevékeny segítőivé vált. — A lázadás híre Pécsbányatelepre már a kora délelőtti órákban eljutott s értesülvén arról, hogy a lázadókat az ellenerő leveri, a bányászok egységes elhatározása volt, hogy a lázadók segítségére menjenek, s őket fegyveresen támogassák. — A nyomozat adatai szerint Pécsbányatelepről, valamint az ugyancsak szomszédos Mecsekszabolcsról és Vasasról, még a déli órákban vagy 150 bányász jött be Pécsre a város keleti széléhez az úgynevezett külvárosi temetőhöz, ahol a honvéd csapatok ez időtájt legerősebb harcban állottak a lázadókkal.

12 Itt fejtették ki a legerősebb ellenállást a lázadók s látták el fegyverrel s tölténnyel a bányászokat, kik az itt lefolyt harcokban tevékeny segítői voltak nekik. — K.b. d.u. 2—3

h-ig tartották magukat a lázadók a külvárosi temetőben, azonban innen is kiszoríttattak s ezek is a fentebb nevezett községek irányába elmenekültek.

13 Ezzel a városi lázadás, teljesen le lett verve, de nem szűnt meg végleg, amennyiben átcsapott Pécsbányatelepre, ahol lefolyt események következőkép kapcsolódnak a városi lázadásba. — A külvárosi temetőből kivert bányászok s vagy 8-10 lázadó katona Pécsbányatelepre mentek ki azon célból, hogy a többi bányászokat is csatlakozásra hívják fel. Fellázították a honlevő bányászokat, akik a legnagyobb egyetértéssel csatlakoztak is hozzájuk. — Cél volt a lázadók ügyét megmenteni. — Eközben a lázadók az ú.n. felső telepre értek, ahol a Károly utcában van a bányászszázad egyik fogdája, itt ez időtájt kb. 12 bányász töltötte fegyelmi büntetését s a lázadók legelőbb ezek kiszabadítását tűzték ki célul.

14 Az ott levő népfelkelőkből álló őrséget megtámadták, azt lefegyverezték, az őrség fegyverét és töltényét maguk közt felosztották s a foglyokat kiszabadították. — Innen a lázadók lövöldözve a bányászszázad másik, úgynevezett Károly akna fogdájához vonultak, ahol az őrséget szintén lefegyverezték s az itt elzárva volt 21 bányászt a fogdából kiszabadították. — Miközben ez történt, a bányászszázad keretosztagparancsnoksága által kiküldött honvéd járőrök érintkezésbe jutottak a lázadókkal s a fogda feletti dombról letüzeltek a lázadókra. — A lázadók a tüzelést viszonozták s rajvonalba felfejlődve megtámadták a honvédeket, kik a bányászok fegyveres túlereje elől kénytelenek voltak meghátrálni. A lázadók ezután megtámadták a keretosztag legénységének laktanyáját, az ott levő főőrséget lefegyverezték, fegyverét, töltényeit maguk közt szétosztották, azután rajvonalba fejlődve a VII. bányász-munkászászlóalj s a 105, számú népfelkelő bányamunkásszázad parancsnokság közös hivatali helységéül, valamint Meiszner Miklós szkv. honvéd százados magánlakásául szolgáló épület ellen vonultak. — Ez időtájt az irodában tartózkodtak Herszényi Zsombor honvéd alezredes, a bányamunkászászlóalj parancsnoka s Meiszner Miklós szkv. honvéd százados, a bányászszázad parancsnoka. /