Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

Honvéd kerületi parancsnok ügyészének vádirata és indoklása a felkelésben résztvett bányamunkásokról Honvéd kerületi parancsnok ügyésze Budapesten. Ü—14095/18 sz. Takáts Mátyás és társai elleni bűnügyiratait a budapesti honvéd ker. parancsnok úr, mint illetékes parancsnok mellékelt vádparancsa folytán a következő Vádirat benyújtásával küldöm meg vizsgálati fogságban lévő 1. ) Takáts Mátyás pécsi 1893 évi születésű ugyanottani illetőségű, róm. kath, vallású, nőtlen, bányász volt m. kir. 19.-honvéd gyalogezredbeli honvéd ellen vádat emelek, a. ) a kbtk. 183 §-ába ütköző és a kbtk. 198 § szerint minősülő, háború idején elkövetett befogatással kapcsolatos, első szökés bűntette miatt, mert csapattestétől a m. kir. 19. honvéd pótzászlóalj Ifi. pótszázadától 1917 évi november hó 8.-án önkényüleg s abból a szándékból, hogy magát a katonai szolgálati kötelezettsége alól egyszer s mindenkorra kivonja eltávozott s távol volt folyó évi május végen a csendőrség által történt elfogatásáig. b. ) a kbtk. 167 §-ába ütköző lázadás bűntette s a kbtk. 100 §-ához képest azzal eszmei halmazatban állóan a kbtk. 413 §-ába ütköző s a 414 § 4. pontja szerint minősölő gyilkosság büntette miatt, mert 1918. évi május hó 20.-án a cs. és kir. 6. pótzászlóalj felfegyverzett legénységének összecsődülése s ellenszegülése alkalmával, amelynél alkalmazott erőszakos eszközök miatt oda jutott a dolog, hogy a rend és engedelmesség helyreállítására fegyveres ellenerő igénybevétele találtatott szükségesnek — az ellenerő készültségben léte és fellépte után Pécsbányatelepen önként csatlakozott a lázadókhoz, magát a lázadók céljával és szánjárőrökből álló ellenerő elleni harcban, majd a VII. népfelkelő bányamunkás zászlóalj s a dekával azonosítva, azokkal a pécsbányatelepi két fogda fogolyőrségének erőszakos lefegyverezése után, a fogdában elzárt foglyok erőszakos kiszabadításában, a kiküldött honvéd 105. számú népfelkelő bányamunkás század parancsnokság épülete

1 elleni támadásban s az itt felállított őrök erőszakos lefegyverezésénél fegyveresen részt vett; ezután a fentebb nevezett parancsnokságok parancsnokainak és pedig Herszényi Zsombor m. kir. honvéd alezredesnek s Meiszner Miklós m. kir. szkv. honvéd századosnak az épületből való erőszakos kihozatala után, azok elhurcolásában fegyveres jelenlétével és kíséretével részt vett s mint a lázadó tömegeket a Szent-János kútig vezette, mely idő alatt fentebb nevezett feljebbvalóit kézzel és puskatussal többízben tettleg bántalmazta s szóval szidalmazta s végül s már előzetesen többízben arra irányult szándékból, hogy nevezett tiszteket megölje a Szent-János kútnál fegyveréből rájuk lőtt, majd ezután Herszényi Zsombor alezredest fegyverével fejbe ütötte, Meiszner Miklós századost szuronyával oldalba szúrta, miáltal nevezett tisztek halála következett be. Terhelt cselekménye a kbtk. 415 §-szerint kötél általi halállal büntetendő. Vizsgálati fogságban levő 2. ) László János jágonoki 1884 évi születésű, ugyanoda illetékes, róm. kath. vallású, nős, bányász m. kir. 19. honvéd gyalogezred pótzászlóalj állományabeli népfelkelő ellen vádat emelek, mert 1918. évi május hó 20.án a cs. kir. 6.-pótzászlóalj felfegyverzett legénységének összecsődülése s ellenszegülése alkalmával Pécsbányatelepen önként csatlakozott a lázadókhoz, magát a lázadók céljával és szándékával azonosítva azokkal a pécsbányatelepi ícéf fogda fogolyőrségének erőszakos kiszabadításában, a kiküldött honvéd járőrökből álló ellenerő elleni harcban

2 majd a VII. népfelkelő bányamunkászászlóalj és a 105. számú bányamunkásszázad parancsnokság épülete elleni támadásban s az itt felállított őrök erőszakos lefegyverzésénél, fegyveresen részt vett, azután a fentebb nevezett parancsnokságok parancsnokainak és pedig Herszényi Zsombor m. kir. honvéd alezredesnek és Meiszner Miklós m. kir. szkv. honvéd századosnak az épületből való erőszakos elhurcolásában fegyveres jelenlétével és kíséretével részt vett s mint a lázadó tömeg egyik vezetője a tiszteket s a lázadó tömeget a Szent-János kútig vezette, mely idő alatt nevezett feljebbvalóit kézzel és puskatussal többízben bántalmazta s szóval szidalmazta, s végül a már előzetesen többízben arra irányult szándékból, hogy a tiszteket megölje a Szent-János kútnál fegyverével rájuk lőtt, miáltal nevezett tisztek halála következett be.