Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

A vizsgálatok és ítéletek lefolytatása után, katonai körökből vett értesülések alapján az egész lakosság körében elterjedt az a tudat, hogy nevezett pótzászlóaljat a legrövidebb idő alatt Pécsről elhelyezik; ez a hír a legfantasztikusabb katonai források alapján megerősítést is nyert, és a polgárság körében érthető megnyugvást keltett. A legutóbbi időben erról értesülök, hogy ezen gyalogezred pótszázlóalját nem helyezik el Pécsről, nem pedig azért, mert, — s ezt a legbizalmasabban közölték velem — állítólag befolyásos politikai szereplő egyéneknek (Báró Vojnich) sikerült volna a katonai hatóságoknál keresztülvinni a pótzászlóaljnak Pécsett való meghagyását. Ennek okát kutatva azt a szinte hihetetlen informácziót szereztem, hogy a bácskai lakosságnak (szerbek, horvátok) továbbra is zavartalanul mód nyújtassék arra, hogy itt a közelben bevonult családtagjait kényelmesen látogathassa! Kegyelmes Uram! Ellenőrizni nincs módomban ezen rejtett indokok valódiságát, de bármint legyen is, a képzelhető legkárosabb visszahatásokat látom már is, a lakosság körében a pótzászlóaljnak itt maradása következtében. A legkevesebb a mit a város lakossága a katonai vezetőségtől elvárt volna, az hogy azon ezred részei, a melyek a képzelhető leghazafiatlanabb magaviseletet tanúsították, s a mely elvetemült tettek itt a lakosság szeme előtt folytak le, már büntetésképen is eltávolíttassanak. Egyenesen demoralizáló hatása van annak hogy a legénység mely részben mar is megfertőzte volt a lakosság egy részét, továbbra is itt megtűressék. A legferdébb helyzetbe kerül a nevezett ezred tisztikara, a mely a zendülés alkalmából nem állott a kötelesség teljesítés kifogástalan magaslatán; ezen körülményt a város egész lakossága tudja, és a tisztikar itt a jövőre nézve úgy egyénileg mint társadalmi szempontból esetleg oly mellőzéseknek lehet kitéve, a melyek a külömben itt uralkodó elég jó viszonyt polgárság és tisztikar között végleg megronthatják. Ez a háború mai pillanatában, midőn amúgy is sok panasz merül fel a k. tiszti karral szemben, semmikép sem kívánatos. De okvetlen szükségesnek tartom az áthelyezést már azért is, mert bebizonyosodott, hogy a nevezett pótzászlóalj legénysége élénk összeköttetést tartott itt mindazon turbulens elemekkel, a kik csak alkalmas pillanatra várnak kisebb nagyobb zavarok előidézésére, s a már egyszer megteremtett kapcsolatot tovább szőni sokkal könnyebb, mint újakat létesíteni. Mindezen okoknál fogva, a melyeket úgy vélem Excellencziád bizonyára méltányol és velem együtt átérez a legőszintébb tisztelettel és bizalommal fordulok Nagyméltóságodhoz azon kéréssel, kegyeskednek minden nagyértékű befolyását a legnyomatékosabban érvényesíteni, hogy ezen pótzászlóalj innen Pécsről mielőbb áthelyeztessék lehetőleg oly helyre a hol minden kapocs ezzel a vidékkel a lehetőleg meg van nehezítve. Nagyméltóságod kegyessége engem is, és a város és vidék egész józan gondolkozású lakosságát a legmélyebb hálára kötelezné. Fogadja Excellencziád kérem legmélyebb tiszteletem nyilvánítását. (Eredeti fogalmazvány) Bm. L. Pécs szab. kir. város főispánjának biz. iratai 88/1918. A főispán valamennyi kormányhatóságot megkeresett felterjesztésével. Mindegyikben e fenti felterjesztésben látható indokokat fogalmazta meg. Vojnich báró nem tett semmilyen lépést a „szerb 6-sok érdekében". Nem is tehetett. Az ezredek és a pótalakulatok mozgását az olasz fronton indítandó offenzíva előtt a hadsereg vezérkari főnökségének operatív osztálya vezette. A főispán jellegzetes nacionalista indoklása mögött elfogultság, gyűlölet húzódik meg. Pontosan tudta, hogy a 6. gyalogezred pótzászlóaljának mindössze egy százada volt szerb. A város burzsoá vezetése a polgári erkölcsön esett foltnak vélte a felkelést. A békés, püspöki városban ,,a bolsevik lázadás megtörténhetett" hihetetlenül bőszítette a város vezetőit. A főispán felterjesztése is eredménytelen maradt. A vezérkarnak egyéb gondja is volt 1918. május júniusában, mint egy pótzászlóalj áthelyezése. A városvezetőségének e kísérlete nem egyedül álló. Valamennyi város és megye hasonlóképpen járt el. Rimaszombaton a fellázadt ún. galíciai 80. pótzászlóalj Oroszországból hazatért legénységének a városból és a megyéből történő elvezényléséért hosszú levelezés indult meg a pé-