Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

B) . Szociális okok. 1) . A bolseviki eszmék elterjedése a visszatérők által. 2) . Hiányos élelmezés. 3) . A feldúlt haditerületekről visszatérőknek nincs elegendő idejük arra, hogy családi ügyeiket rendezzék. 4) . A bevonultak családjának járó hadisegély vagy egyáltalán, vagy nem rendesen, avagy nem teljes összegben lesznek kifizetve. 5) . A visszatérők ruházatának elvétele, amelyeket saját forrásaikból szereztek be. 6) . A kifogástalan ruhák hiánya (cipő és fehérnemű). 7) . A férőhelyek hiánya (ágyak, takarók). C) . Katonai okok. 1) . Hivatásos tisztek hiánya. 2) . Tartalékos tisztek és zászlósok gyenge anyaga a legénység kiképzésére. 3) . Használható altisztek hiánya. 4) . A büntetés felfüggesztése. 5) . A menetszázadok időelőtti menetkészültsége. 6) . A visszatérők egy pótzászlóaljnál nem lettek a pótszázadokba szétosztva, hanem saját századjaikba egyesíttettek. 7) . Az ellenséges területeken elhelyezett póttestek hovatartozása. II). Ellenrendszabályok ad l/A 1/-tői 4/-ig A hadügyminisztérium erre vonatkozólag többször intézett jegyzéket az illetékes minisztériumokhoz és a jövőben is a figyelembe veendő központokhoz fog fordulni. Hogy azok a személyek, akik a zendülés bűntettébe esnek, nem számíthatnak kegyelemre, kitűnik félremagyarázhatatlanul a létező segédletekből. A hadügyminisztérium elvárja azok szigorú kezelését. Az AOK. OP. 2

Nr. 45,212. egyetértőleg elrendeltetett, hogy minden szökés az ellenséghez statáriálisan kezelendő és büntetéselengedés, vagy megkegyelemezés a leszerelés után nem köv étkezhetik. Ad IIB/: 1) . Hogy kell a visszatérőkkel bánni, miről és hogyan kell velük és az összes legénységgel iskolát tartani, pontosan meg van határozva. 2) . A hiányos élelmezés a helyzet következménye. A hadügyminisztérium az öntermelést előmozdította, a beszerzést megkönnyítette és pénzt bocsátott rendelkezésre. Feltűnő, hogy ugyanazon élelmezési területen néhány póttestnél a legénység élelmezése kielégítő, míg másoknál egészen elégtelen. Ez a parancsnokok gondoskodásának a hiányát mutatja. A hivatásos tényezők mindent elkövetnek, hogy az élelmiszerek hiányát, különösen a kenyérhiányt, csökkentsék. Hogy egészen megszüntessék, belátható időn belül alig lesz lehetséges. Annál inkább kötelességük a tiszteknek itt is jó példával előljárni; nem szabad tehát a tisztek és legénység élelmezése között lényeges különbségnek lennie. A tisztek mindenféle ünnepélye feltétlenül tiltva. 3) . A visszatérők szabadsága újból rendeztetett. A póttestek parancsnokai ezek betartását pontosan ellenőrizzék, hogy alapos panaszok ne merülhessenek fel. 4—5). Utasítások következnek. 6) . A visszatérők ruházatára való rendelkezések pontos betartása mellett alapos panaszok nem fordulhatnak elő. Egyes jelentésekből megütközéssel konstatáltatott az a tekintetben beállott csőd (a legénység mezítláb, tépett egyenruhában járt). 7) . A férőhelyek tekintetében a szükséges intézkedések már kiadattak. Ágyak egyes esetekben utánszállíttattak. Ad l/C/: 1) . A tiszti hiány belátható időn belül nem pótolható. Különösen az idősebb tartalékos tisztek oktatandók ki, hogy pótolhassák az alosztályparancsnokokat. A póttestek parancsnokai felhatalmaztatnak, hogy a visszatért kardostisztesek közül a szükséghez képest visszatartsanak s azokat csak későbben küldjék ki az illetékes hadsereg kiképzőcsoportjához. 2) . Az egyéves önkéntesek kiképzési ideje a fő fegyvernemeknél eredetileg 16 hétre, majd 28—32 hétre meghosszabbítva, amelyből 20 hét a mögöttes országra, 8—12 hét pedig a hadseregkiképzőcsoportra esik. Továbbá legalább négy havi megfelelő harctéri szolgálat után történik meg a zászlóssá való kinevezés. A kerületi parancsnokságok gondoskodjanak arról, hogy a tart. tiszti iskolákban a legjobban minősített tisztek legyenek beosztva mint parancsnokok és előadók. A kiválasztás