Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

Tiszteletteljesen kérjük a Nagyméltóságú m.kir. Honvédelmi Minister Urat, miként kérelmünk kegyes tudomásul vételével az ügy fontosságára és sürgősségére való tekintettel rendelkezni kegyeskedjék. Pécs, 1918. évi június hó 8-án. Mély tisztelettel : Jicinsky Jaroslav b.igazgató OL. DGT. BIG. ir. 3390/1918. 1 Az ügy ilyen beállítását még a katonai hatóságok sem vetették fel. Lásd erre vonatkozóan a honvédtörvényszék 1918. október 10-i tárgyalási jkv.-ét e dokumentum gyűjteményben. 2 Herszényi 50 bányamunkást záratott be. Éheztette őket. A munkásokat verték. A tisztviselőkkel tiszteletlenül viselkedő munkásokat lefogatta. A felkelés idején a Károly úti fogda pincéjében 47 vájár és csillés beosztású munkást őriztek, akiket azután a felkelők szabadítottak ki. Herszényi parancsára a bányászok közül nagyon sokat bevonultattak és a frontra vezényeltek. Legtöbbjük szakszervezeti funkcionárius volt. 3 A felkelés előtt jóval politikai sztrájk robbant ki Pécsbányatelepen. A bányászok megtagadták a pótműszak teljesítését. A sztrájk átterjedt a Mecsek vidéki telepekre. Herszényi nyomozást rendelt el. A 9 vezetőt azonnal lefogatta. A Károly utcai fogdába záratta, ahol veréssel a sztrájk kezdeményezőinek névsorát csikarta ki belőlük. Ezt követően 29 munkást azonnal bevonultatott és a frontra küldetett. Még februárban hasonlókéopen rendelkezett. Amikor február 14—18. között a munkások szolidaritási sztrájkba léptek elbocsátott vezetőik védelmében, a sztrájk szervezőit lefogatta és a frontra vezényelte. A bányamunkások közül 1917. november és 1918. május 8. közötti időszakban összesen 198 személyt záratott be. Majd bevonultatta és a frontra küldte. (OL.-DGT-BIG-III-154 cs. Munkásmozgalom. 1917—1922. V.) 4 Az 1917. május, 1917. decemberi bányamunkás mozgalmakra történő utalás ez. 1917. május 16-án figyelmeztető sztrájkba léptek a mecsekszabolcsi és vasasi munkások. Május 20-án a katonai nyomozó csoport jelentése szerint az egész Mecsek vidéki bónyamunkássáq szolidaritásban van. Bárhol megtagadják a munkát a többi telep melléjük áll. 1917. május 21-én az amerikázás és a hetente leálló és sztrájkoló munkásság ellen üzemenként 100-100 főből álló különítményt vezényeltek ki. Ennek ellenére augusztusban sztrájk robbant ki. A bányamunkások tömegesen vettek részt a szociáldemokrata párt békegyűlésein. Az októberi forradalom nagy visszhangot váltott ki soraikban. (VDBPMT. 399—420 p. iratai.) 5 Egy bányamunkásgyűlés 1918. április 24-én a határozatai között a következőket hangsúlyozta: kívánják az anexiomentes béke mihamarabbi megkötését... Egyben bejelentették, hogy ez irányban ez volt a legutolsó békés tüntetésük, ha méqeavszer szükség lesz a munka beszüntetésére akkor már bolseviki módra komoly sőt rombolással kaocsolatos lesz..." Április 22-én ugyanis az üzem területén békés tüntetést rende7tek Komlón, Pécsbányatelepen, Vasason, Mecsekszabolcson. (VDBPMT.424.p. A komlói tüntetésről.) 46. 1918. június 11 Belügyminiszter tájékoztatót kér a főispántól a felkelésben részt vett polgári lakosok elleni vizsgálatról 3 7 9 9 szóm. res. Tárgy: A Pécsett történt katonai lázadás— A folyó évi május hó 20-án Pécsett történt katonai lázadás alkalmával a város polgári lakossága közül többen nyíltan helyeselték a lázadók eljárását, sőt azokat hangos szóval buzdították is.

1 A város rendőrkapitányának telefonon tett jelentése szerint ezen egyének ellen az ottani kir. ügyészséggel egyetértően nyomozás tétetett folyamatba, amelynek so-