Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez
A kerületi parancsnokság jelentése a pécsi katonai felkelésről Máj. 21. Déli 12 óra. Jelentés a katonai parancsnokság referensétől. A rendet Pécsett helyreállították. Magát a várost azután a környéket kb. 5 km-es körzetben megtisztították. Pécsett 1800, a környéken 200 lázadót fogtak el és hoztak be, 800 ember még kinn van. A lázadás magja a lábadozó hazatérők között keresendő, akik behatoltak a kaszárnyába és a többieket felszólították, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. Az okot egy újság adta volna 1 , mely azt a cikket közölte, hogy a hazatérőket 3 hónapra szabadságolják, ehelyett itt őket menetszázadba beosztották. Az emberek nagy része elszökött, mialatt kb. 120 ember lerohanta Pécsbányatelepen az őrséget egy alezredest és egy századost lefogtak, amikor ellenkeztek egyszerűen lelőtték őket. 2 Egy temetőért nagy harcok folytak. 3 Saját vesztesség: 11 honvéd halott, 21 sebesült (nagyrészük könnyen,) 1 civil súlyosan megsérült. A felkelők közül eddig 6 halottat találtunk, a sebesülteket elcipelték. A foglyok közül 240 erősen gyanús, 70 nyíltan bolseviknak vallja magát. Gössmann altábornagyot, mint a katonai parancsnok helyettesét Pécsre küldték és az egész környéket átfésülik. (Eredeti távirat) Kriegsarchiv. Wien, Arch. d. Militärkanzlei S. M. — 3368. 1 A lap a „Bácsmegye" volt. Valószínű a „Délvidék" is közölte már május elején azt, hogy a hazatérők négy hónapi pihenőre mennek. Ez az egykori lehetőségek között a frontra küldés teljes elodázásának reményét csillantotta fel. A „Délvidék" később, 1918. június 4-én ismét foglalkozott a kérdéssel. Azt közölte cikkében, hogy akik a háború kezdete óta fronton teljesítettek szolgálatot, azokat hazahozzák 3 hónapra és 2 havi kiképzés mellett 1 havi üdülésben részesítik. Az újság ellen sajtópert indítottak. 2 A jelentésnek ez a része teljesen valótlan. A tisztek nem tanúsítottak ellenállást. Amikor a 19. gyalogezred támadása érte a katona-bányamunkás felkelőket, akkor végezték ki mind két tisztet. Jóval a Károly utcai börtön és laktanya elfoglalása után. Lásd erre vonatkozóan a katona ügyész vádiratát 1918. október 10-ről. 3 Budai külvárosi temető és a Balokány topográfiailag olyan terepet nyújtott, amely a védelemre alkalmas volt. A felkelők egy része eleve védelemre rendezkedett be a temetőben. A városból kiszorított csoportok itt gyülekeztek. A legelkeseredettebb harcok itt bontakoztak ki. 16. 1918. május 22 Az ügyvédi kamara átirata a katonai ügyészséghez a jogi védelem akadályoztatásáról A 88/áp. kt. 1918 sz. megkeresésére vonatkozólag intézkedtünk, hogy a mai nap délután 2 órájára kitűzött rögtön ítélő bírósági tárgyaláson a szükséges négy védő megjelenjék, azonban a helyszínén magán úton kellett a megjelent védőknek tudomást szerezni arról, hogy megjelenésükre szükség nincsen és így bizonytalanságban vannak, vájjon a védői tisztséget mikor kell letölteniök. Figyelemmel ama körülményre, hogy a védők más oldalról is nagyban el vannak foglalva és habár a legnagyobb készséggel teljesítik a nagy ügyhöz és a mostani komoly
