Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Szita László: Dokumentumok az 1918. május 20-i pécsi katona — bányász felkelés történetéhez

A mintegy 2000 főre gyarapodott felkelők több ponton így kisebb erőt tudtak felvonultatni a szükségesnél. A két állomás és a posta elfoglalása gyorsan történt. Utána azonban megállt az előrenyomulás. Időt vesztettek a laktanyák (Frigyes, Fehérváry kaszárnyák) védelmi megerősítésével. A Ferenc József, a huszárlaktanya, valamint a Mezőszél utcai és Gyakorlótéri barakktáborok elfoglalására kiküldött két századnyi erő rendkívül gyengének bizonyult. Itt ütköztek az első jelentős ellenállásba. Mai tűzoltó laktanya, megyei kórház, Vitéz utca környékén tűzharc alakult ki az ellenerő és a „felvonuló" felkelő katonák és hozzájuk csatlakozott civil forradalmárok között. E lépés sem volt helyes. A laktanyában sürgősen forradalmi csoportokat kellett volna küldeni, akik megkísérelhették volna az agitációt. Nem számoltak azzal sem, hogy jelentős erők a városon kívül gyakorlatoznak. Kihagyták azt az óriási lehetőséget is, amelyet a közel háromszáz fogoly katona kiszabadítása kínált, akik a „Stockházban", a Ferenc József laktanya Makár utcai pincéiben és a huszárlaktanya istállóiban sínylődtek. Többségük dezertőr volt, vagy parancsmegtagadás miatt került oda. A katonaszövetségesek szerzése meghiúsult tehát. Mindazok, akiket forradalmi agitáció eszközeivel talán megnyerhettek volna, most az ellenerő magját képezték. A forradalmárokat rabló szerbeknek, hazafiatlan és áruló szökevényeknek állítva be. A Kórház térről a visszavonulás a mai Hal tér keleti pontjáig tartott. Ezzel azonban lehetővé vált a nagyállomás két oldalról való támadása. Nyugatról a 19. gyalogezred a közben beérkező egyéb csapatokkal intézett támadást. Északnyugatról a mai Szabadság úton, akkor Ferenc József úton előre nyomuló egységek visszafoglalták a főpályaudvart. A főműhely munkásai a felkelő katonákkal lassan kihátráltak a Frigyes laktanya felé. A mozdonyvezetők és fűtők előzőleg használhatatlanná tették a mozdonyokat, hogy az ellenerők Pécsre szállítását elodázzák.

15 A nagyposta rövid tűzharc után ugyancsak az ellenerő kezébe került. Az Állomásparancsnokság így minden összeköttetést helyreállítva jelentős erőket mozgósított a környékről. A támadás védekezésbe ment át. A felkelők szívósan védekeztek. Jelentős ideig tartották magukat a vasútvonal mentén felvonuló gyalogsággal, tábori tüzérséggel szemben. A két laktanya másfél óráig ellenállt a közel hétszeres túlerőnek. Az egyetem hatalmas épületét azonban súlyos hiba volt hevenyészett védelemre berendezni. Az épület és annak tornya uralta a környéket. A rohammal elfoglalt épület megtelt az ellenerővel. Jelentős tűzerőt összpontosítottak, amely előkészítette egyrészt a főhadiszállás (Zsolnay utca 1. Fehér Farkas vendéglő), másrészt a védelmi tartalék körzetének elfoglalásához szükséges gyülekezést. Az egyetem tornyába két géppuskát helyeztek el, amely tűz alatt tartotta a kisállomástól a főhadiszállásig terjedő területet. Továbbá lehetővé vált a Zsolnay utca felől esetleg elinduló ellenlökés meghiúsítása. Az épület földszintjén még négy géppuskát helyeztek el. Az épület délnyugati sarkában a tábori tüzérség két ágyúja állt. Mint kiderült, ez a tűzerő nagyon rövid idő alatt a temetőbe kényszerítette a felkelők védekező csoportjait, akik a sírkövek fedezete mellett, megújuló géppuskatűzben, órákon át tartották magukat. Miután a főhadiszállás gyalogsági fegyverek használatával nem volt elfoglalható, a tüzérek kezdték lőni az épületet, amelynek hatása alatt azonnal visszavonulásra kényszerültek a felkelők. A bányatelepre kiküldött különítmény a bányászokkal megerősödve, saj-