Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Tegzes Ferenc: A Pécsi Munkásiskola 1906 - 1914
keret is kiirtani. Mert a szellemi sötétség, a butaság volt az, a mi a népet kiszolgáltatta a népkizsákmányolók önzésének, a mi a nép gazdasági züllését vonta maga után. A tudomány fegyvereivel azonban új világot, új gazdasági rendszert teremt magának a nép, melynek megalkotásától nem engedi magát visszatartani, ha a világ összes feketéi támadnak is ellene. A Munkás-iskolai tanítás foly a saját medrében szabályozottan és sem az oktatók, sem a tanulni akaró oda sem hederítenek a támadásoknak, sőt olybá tekintik, mint végvonaglását annak a testnek, melyből az élet kiköltözködését tovább megakadályozni lehetetlen. Tudományt a népnek, nem butaságot! A föld legyen menyországa a népnek, nem a mesebeli semmiség! (Ez az igaz! Szedőfiú.) Munkás, 1906. november 11. 2—3. p. (Féltik a nyájat.) 1 Szilvek Lajos a Pécsi Napló 1906. november 8., 9., 10, számában írt: Levél Doktor Sándor dr. úrhoz című cikkében megtámadta a Pécsi Munkásiskolában folyó materialista szellemű oktatást. Ezt a támadást igyekszik visszaverni ez a cikk. (Lásd még a 7. számú dokumentumot.) 7. 1906. november 15. A Pécsi Napló közli Szilvek Lajos és Nyári Pál lelkészek levelét, melyben a vallást veszik védelmükbe a Pécsi Munkásiskolában folyó materialista oktatással szemben A lapunkban a pécsi munkások részére rendezett előadások tárgyában megindult polémiára 1 ma két rendbeli közleményt kaptunk. Anélkül, hogy a vita tárgyát képező elvi kérdésben állást foglalna a Pécsi Napló is 2 , melynek nem lehet célja vallási problémák fejtegetésébe bocsátkozni, annál kevésbé mert mi igenis kívánatosnak, lelki szükségletnek ismerük a vallásos érzület ápolását, mégis, már csak az objektivitás szempontjából is, készségesen helyet adunk a két közleménynek, még pedig azon reményben, hogy evvel immár befejezést is nyert a minden tekintetben érdekes és tanulságos polémia, melyben két ellentétes világnézet került egymással szembe és annak eldöntése, melyik nézeté lesz végeredményben a győzelem, nem tartozhatik ezen évszázad megoldandó problémái közé. És most átadjuk a szót a cikkíróknak: I. A Pécsi Napló november 6. vezércikke Doktor dr. úr előadásainak behatása alatt, aki Istent és túlvilági jutalmat, meg büntetést vett tagadásba a munkásiskolában, felmelegítette a munkásiskola megnyitása alkalmából Doktor dr. úr által hangoztatott frázisokat a természettudomány nevében: A dogmatika kerékkötő, a vallás megmételyezi a tudományt, a dogma babona stb. Minthogy én először minden polémia nélkül kifejtettem a vallás és természettudomány egymáshoz való viszonyát s egy másik cikkemre is adósok maradtak a szakszerű eszmecserével s mert Doktor dr, úr a pécsi szabadgondolkodók feje, nagyon különösnek tartottam ellenfeleim taktikáját s nem nagy kedvvel újra felszólaltam. Doktor dr. úr ugyanis sohasem állja ki előadásaiban a munkások előtt theologia nélkül, ha aztán hozzáérzők eszmecserére szólítják fel, akkor azt mondja, hogy ő nem é>t a theologiához, nem ér rá theologizálni. Ez talán inkább szabad futamodás, mint szabad gondolkozás! Igy aztán persze mindig lőtávolon kívül maradhat az ember, ami tényleg elég kényelmes pozició. A mester példáját követi Hajdú úr is, amit köszönettel veszek tudomásul, mert ha ő azt kifogásolja bennem, hogy sokat tanultam és írtam, én tán fel lehetek jogosítva benne éppen az ellenkezőt kifogásolni. Minthogy a természettudomány egyetlen biztos tétele sincs a keresztény vallással ellentétben, a szabad gondolkozók a természettudomány nevében csak dogmatizálnak és filozofálnak. Ezt ugyan mi is megteszszük, de nem gyalázzuk a dogmatikát és metafizikát,
