Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Kovács András: A Porges-féle magán kereskedelmi középtanoda

összesen négy tanuló tett érettségi vizsgát.

23 Porges Ede igazgató az 1886. november 7-i jelentésében „Pécsi Nyilvános Kereskedelmi Középiskola" néven említi intézetét.

24 Nehezményezi, miért nem illeti meg a pécsi iskolában végzett növendékeket az egy éves katonai önkéntesség joga. „Az önkéntességi jog hiánya rossz hírbe hozza az intézetet, csökkenti a tanulók létszámát. Ügy néz ki, mintha a pécsi intézet nem érne fel a többi kereskedelmi középiskola igényével, bizonyítványának hatályával."

25 Az 1886—87. tanévre összesen 34 tanuló iratkozott be, közülük nyolcan harmadévesek. A tanítás az 1885. augusztus 3-án kelt rendeletben foglalt szabályok „szoros alkalmazásával" folyt le. Heten tettek érettségit, egy viszsza lépett. Az oly régóta sérelmesnek tartott egy évi önkéntességi jog kedvezményét végre megadta az iskolának az 1887. évi 4270. sz. alatt kelt Császári és Királyi Hadügy minisztériuma rendelet.

26 Érdekes adatokat őrzött meg számunkra Porges igazgató jelentése 1890. december 19-én, melyet a tanfelügyelőség részére állított össze. E szerint az 1888—1889—1890. évek végén évenként 8, összesen tehát 24 növendék szerezte meg iskolájában az érettségi bizonyítványt. Alkalmazásuk a következőképpen oszlott meg: Különféle üzletekben 12, bankoknál, pénzintézetekben 4, a vasútnál 3, a DGT-nél 1, állami, városi hivatalban 3, a katonaságnál 1 fő helyezkedett el. Az intézetnek jó hírneve van, országosan ismerik, s hivatalosan is a legjobb iskolák között tartják nyilván. A magyar királyi közlekedési tanfolyamok igazgatósága, 1891. július 1-én Budapesten kibocsátott ismertetőjében felsorolt tanintézetek között szerepel a pécsi Porges-féle középkereskedelmi iskola is. Bizonyítványával jelentkezhettek vasúti, posta és távírdai pályára előkészítő tanintézetbe. Az iskolának kitűnő a tanári kara. Ebben a tanévben Bokor Ferenc, dr. Kálnay Adolf, dr. Kosutány Ignác, dr. Mihályffy Ernő, Szirtes Ignác, Vörös Mihály és Zsámár Lajos tanít benne, Porges Ede igazgató vezetésével.

27 Porges arra törekszik, hogy ne csak óraadókból álljon a testület. így ír az 1893-94. tanév végi összefoglaló jelentésében: „ . . . már régebben szükségesnek találtam, hogy mennél több rendes tanár alkalmaztassék az intézetben, jóllehet egész vagyonomat áldoztam már az intézet céljaira, anyagi támogatás hiányában nem valósíthattam meg mindeddig, míg végre 1893. augusztusában Kondor Béla, volt nagyváradi kereskedelmi tanintézeti tanárt nyertem meg rendes tanárul, így elégséget tehetek a f. hó 11-én 34943. sz. alatt kelt leiratban kifejezett óhajnak, mert az igazgatón kívül már két rendes tanár működik."

28 Az első rendes tanári állást 1880-ban szervezte Porges. Ezt ßokor Ferenc tanárral töltötte be. Az intézetben záróvizsgára (érettségi vizsgára) olyan egyéneket is bocsáthattak, akik már közszolgálatban állottak, így az iskolát rendesen nem látogathatták, s az 1890. évi 8871. sz. alatt kelt miniszteri szabályrendelet értelmében az érettségi, ill. az ezt megelőző elővizsgálat letételére külön miniszteri engedélyt kaptak.

29 Az iskola fennállásának huszadik évében, 1894. december 1-én Porges Ede örömmel jelenti, hogy már három rendes tanárt alkalmaz, s mellette öt óraadó tanár működik. Rendes tanárok: Bokor Ferenc, Kondor Béla és Roboz Ármin. Ez utóbbi alapvizsgás tanárjelölt volt.

30 Az 1895—96. tanévben még a Kossuth Lajos u. 5. sz. házban működik az iskola, de Pécs városa az addig nyújtott 1000 korona segély helyett áten-